Donald Trump szerint keretmegállapodás született Grönland jövőjéről, miután tárgyalásokat folytatott Mark Ruttéval, a NATO főtitkárával. Az amerikai elnök bejelentette: visszavonja azokat a vámfenyegetéseket, amelyekkel korábban nyomást gyakorolt Dániára, és úgy fogalmazott, lefektették egy jövőbeli megállapodás alapjait nemcsak Grönlandról, hanem az egész sarkvidéki térségről is.
A The New York Times értesülései szerint a NATO-ban egy olyan kompromisszum körvonalazódik, amely lehetővé tenné amerikai katonai bázisok létesítését Grönlandon. A megoldás lényege, hogy Dánia bizonyos, korlátozott területek feletti ellenőrzést átengedne az Egyesült Államoknak, miközben a sziget formálisan dán fennhatóság alatt maradna. Több tisztviselő a brit ciprusi katonai bázisok modelljéhez hasonlította az elképzelést.
A NATO hivatalosan mindössze annyit közölt, hogy Dánia, Grönland és az Egyesült Államok között folytatódnak az egyeztetések, elsősorban azért, hogy Oroszország és Kína ne szerezzen gazdasági vagy katonai befolyást a térségben. A dán kormány és Mark Rutte egyelőre nem osztott meg további részleteket, a koppenhágai miniszterelnöki hivatal pedig nem reagált a sajtómegkeresésekre.
Trump ugyanakkor Davosban ismét hangsúlyozta: az Egyesült Államoknak nemzetbiztonsági okokból szüksége van Grönlandra. Állítása szerint csak Amerika képes megvédeni a szigetet, és szerinte ez a védelem csak akkor értelmezhető, ha a terület amerikai tulajdonban van. Bár kizárta a katonai beavatkozás lehetőségét, gazdasági és politikai nyomásgyakorlást helyezett kilátásba Európa felé.
Dánia részéről továbbra is elutasító a hivatalos álláspont. A dán parlament védelmi bizottságának elnöke jelezte: örül annak, hogy Trump nem beszél katonai erőről, ugyanakkor világossá tette, hogy Dánia nem hajlandó lemondani Grönlandról. A vita így egyelőre nyitott marad: miközben az amerikai jelenlét erősödhet, a tulajdonjog kérdése továbbra is éles politikai törésvonal.
