Nehéz elhinni, de utoljára 2016-ban, közel tíz éve volt ilyen alacsony az infláció, mint most februárban. Mindez pont az év elején, a legkritikusabb időszakban az inflációs folyamatok szempontjából. Ennek alapján bőven lenne tere a jegybanknak a kamatcsökkentésre, csakhogy az iráni háború miatt valószínűleg kivár az MNB a következő hónapokban – írta a Világgazdaság.
Kellemes meglepetést hozott a februári inflációs adat: a Központi Statisztikai Hivatal közlése szerint a fogyasztói árak éves alapon mindössze 1,4 százalékkal, havi alapon pedig 0,1 százalékkal emelkedtek. Ilyen alacsony inflációt utoljára 2016-ban mértek Magyarországon, ráadásul az adat az év eleji átárazások időszakában született, ami az egész éves inflációs pályát is befolyásolhatja.
Az adat az elemzőket is meglepte: a szakértők 1,6 százalékos éves és 0,3 százalékos havi inflációra számítottak. A kedvező szám részben a bázishatásoknak és a tavaly bevezetett árrésstopoknak köszönhető, amelyek az élelmiszerárak emelkedését próbálták megfékezni.
A maginfláció – amely az egyszeri hatások kiszűrésével jobban mutatja a gazdasági folyamatokat – februárban 2,1 százalék volt éves alapon, havi szinten pedig mindössze 0,1 százalék. Hasonlóan alacsony dinamika utoljára a 2016–2017-es időszakban volt jellemző. A globális élelmiszerár-emelkedési ciklus tavaly véget ért, ami szintén hozzájárult az árnyomás mérséklődéséhez.
Az élelmiszerek ára februárban alig, mindössze 0,2 százalékkal nőtt, miközben több termék jelentősen olcsóbb lett. A margarin ára 32,3, a húskonzervé 26,9, a vajé és vajkrémé 19,8, a burgonyáé 19,7, a sertészsiradéké 19,5, a tejtermékeké 18,8, a tejé 17, a liszté pedig 14,9 százalékkal csökkent.
A kedvező inflációs adat ellenére az elemzők szerint márciustól ismét emelkedhet az infláció. Részben a bázishatások, részben pedig a közel-keleti konfliktus miatt. Az iráni háború kitörése után az energiapiacon komoly bizonytalanság alakult ki. A Brent típusú olaj ára rövid idő alatt 110 dollár közelébe emelkedett.
„A közel-keleti háború kitörése óta másról sem beszélgetünk, csak az inflációs kilátásokról… ezek a diskurzusok inkább aggodalomra adnak okot” – mondta Virovácz Péter, az ING Bank vezető elemzője a VG-nek.
Árokszállási Zoltán, az MBH Bank elemzési vezetője szerint a februári inflációs adat jelentősége eltörpül az energiapiaci feszültségek mellett. Szerinte a tartósan magas energiaárak miatt elkerülhetetlen, hogy a gazdaságban valamilyen negatív hatás jelentkezzen.
A háborús helyzet a monetáris politikára is hatással lehet. A Magyar Nemzeti Bank februárban 25 bázisponttal 6,25 százalékra csökkentette az alapkamatot, és a piac további lazítást várt.
„Ha ez a helyzet fennmarad a következő egy-két hétben, nehezen elképzelhető az MNB kamatvágása” – figyelmeztetett Virovácz Péter.
A piaci hangulat azonban gyorsan változik. Hétfő estére az olaj ára csökkent, a forint pedig erősödni kezdett, és az euró árfolyama ismét 385 forint alá került.
