A 2025-ös év lassuló inflációval zárult: decemberben 3,3 százalékos volt a drágulás, havi alapon alig változtak az árak. Az éves átlag azonban 4,4 százalék lett, ami meghatározza a 2026-os indulást. Az év eleji infláció különösen bizonytalan, mert az átárazások, a forint árfolyama és az állami lépések egyszerre befolyásolják. A kérdés már az, meddig csökkenhet tovább, és mikor kell reagálnia az MNB-nek.
Januárban és februárban zajlanak a legnagyobb átárazások, amelyek meghatározzák az év inflációs pályáját, ezért az év eleji becslések különösen bizonytalanok. Bár 2025 végén az infláció a vártnál alacsonyabb, 3,8 százalék volt, a maginfláció pedig 4,1 százalékon állt, ezt főként a visszafogott átárazás, az erősödő forint, a kedvező költségek és a bővülő árrésstop okozta. A kilátások azonban törékenyek: a vállalati átárazások iránya és az árréskorlátozások sorsa továbbra is nyitott kérdés, ami jelentős bizonytalanságot jelent az infláció alakulásában.
Külső és belső fékek lassítják a drágulást
Az év eleji infláció különösen meghatározó, mert januárban és februárban zajlanak a legnagyobb átárazások, amelyek hosszú hónapokra befolyásolják az árak alakulását. Emiatt a mostani előrejelzések szokásosan is bizonytalanok, hiszen sok a változó tényező.
Bár 2025 végén az infláció a vártnál alacsonyabb, 3,8 százalék volt, a maginfláció pedig 4,1 százalékon állt, ezt főként a visszafogott átárazások, az erősödő forint, a kedvező költségek és a bővülő árrésstop okozta. A jegybank szerint 2026 elején akár a cél alá is benézhet az infláció, de ez átmeneti lehet, később ismét a toleranciasáv felső széle felé mozdulhat.
A háttérfolyamatok összességében kedvezők: a forint erősödése és a külső költségek csökkenése mérsékli az inflációt, miközben a kereslet élénkül, a jövedelmek és a fogyasztás nő. Ez ugyan nagyobb árazási mozgásteret ad a vállalatoknak, de nem írja felül a dezinflációs hatásokat. A jegybank számításai szerint az infláció csak 2027 második felében térhet vissza tartósan a 3 százalékos célhoz.
A januári adatot több tényező húzza lefelé: a tavalyi kiugróan magas bázis, az erős forint lassú, de tartós átszivárgása az árakba, valamint az üzemanyagárak vártnál kedvezőbb alakulása a jövedéki adóemelés halasztása miatt.
Emellett az élelmiszerek esetében sem látható jelentős drágítás, részben az árrésstopok miatt, és külső inflációs nyomás sem érkezik, mivel az eurózóna inflációja stabilan 2 százalék körül mozog.
Infláció: csendes fékek, hangos bizonytalanságok
Ugyanakkor maradnak kockázatok: a szolgáltatások áraiban nagy a bizonytalanság, az energiafogyasztás a hideg idő miatt nőtt, és nem egyértelmű, a statisztika hogyan számolja el a kompenzációkat.
A választások előtti fiskális lazítás keresleti sokkot okozhat, az árrésstopok kivezetése felfelé tolhatja az árakat, a forint árfolyama pedig volatilis lehet. A választások utáni fiskális politika iránya is kérdéses.
Regős Gábor jelenleg 3,8 százalékos éves inflációt vár, de hangsúlyozza: a bizonytalanság nagy, az inflációs pálya érzékeny marad. A januári adat ezért nemcsak technikai szám, hanem fontos jelzés a Magyar Nemzeti Bank számára is, amely márciusban döntési helyzetbe kerülhet a kamatpálya kapcsán.
(via)
