A német German Research Centre for Geosciences (GFZ) adatai szerint a rengés hajnali 03:55-kor (GMT) következett be, epicentruma a 23,12° északi szélesség és 144,30° keleti hosszúság koordináták környékén volt, nagyjából 10 kilométeres mélységben. A Volcano-szigetek a Japánhoz tartozó vulkáni ív részei, ahol a Csendes-óceáni-kőzetlemez alábukik a Fülöp-tengeri-lemez alá, ami folyamatosan generál földrengéseket, gyakran közepes vagy nagy erősséggel.
A rengés intenzitása és sekély mélysége miatt potenciális veszélyt jelenthetett volna, ám a beszámolók szerint nem érkeztek azonnali jelentések sérülésekről vagy anyagi károkról, és cunami-riadót sem adtak ki. A térség földrengés-szempontból különösen aktív, így a hasonló, 6,0–6,5 magnitúdójú rengések viszonylag gyakoriak, és rendszerint nem okoznak jelentős felszíni pusztítást. Ennek ellenére minden ilyen esemény komoly figyelmet kap a helyi hatóságok és a tudományos intézetek részéről, mivel a tektonikus feszültség gyors felszabadulása váratlan következményekkel járhat.
Japán és környezete a Föld egyik leginkább szeizmikusan aktív területe, hiszen a Csendes-óceáni Tűzgyűrű részeként több óceáni kőzetlemez ütközési zónájában fekszik. Az alábukó lemezek feszültsége rendszeresen okoz rengéseket, amelyek előfordulhatnak a tenger alatt, a szárazföldön vagy a vulkáni szigetek környékén, és ezek az események lehetnek közepes vagy erősebb, akár 7-es magnitúdót is elérő rengések. A március eleji földrengés azonban a tapasztalatok szerint nem hozott létre veszélyes helyzetet, de emlékeztet arra, hogy a térség folyamatosan aktív, és a természeti erők hatása bármikor érezhető lehet.
Bár a rengés ereje jelentős volt, a természeti körülmények miatt nem történt komoly kár vagy emberi áldozat. A tudományos intézetek folyamatosan figyelik a térséget, hogy nyomon követhessék a földrengések mintázatát, és biztosítsák a gyors reagálást, ha a jövőben veszélyesebb esemény következne be.
