A veleszületett szifilisz akkor alakul ki, amikor a szifilisz nevű, szexuális úton terjedő bakteriális fertőzés – amelyet a Treponema pallidum okoz – a várandós anyáról a magzatra terjed át a méhlepényen keresztül. A betegség különösen azért megrázó, mert megfelelő szűréssel és időben megkezdett antibiotikum-kezeléssel szinte minden esetben megelőzhető lenne.
A hazai adatok az elmúlt három évben meredek emelkedést mutatnak. Míg 2023-ban még csupán 13 veleszületett szifiliszes esetet regisztráltak, 2024-re ez a szám 42-re nőtt, és már kilenc újszülött halt meg a fertőzés következtében. 2025-ben tovább romlott a helyzet: 93 csecsemőnél igazolták a betegséget, közülük 26-an életüket vesztették. 2026 első hónapjaiban a tendencia nem fordult meg: az év elején már több tucat új esetet jelentettek, és ismét több haláleset történt. Ezek a számok európai összevetésben is kiemelkedően rossznak számítanak, különösen annak fényében, hogy a szifilisz a modern orvostudomány számára jól ismert és hatékonyan kezelhető fertőzés.
A veleszületett szifilisz súlyos következményekkel járhat. A magzat már az anyaméhben károsodhat, ami vetéléshez, koraszüléshez, halvaszületéshez vagy súlyos fejlődési rendellenességekhez vezethet. Az élve született csecsemőknél jelentkezhet bőrkiütés, máj- és lépmegnagyobbodás, csontelváltozás, idegrendszeri károsodás, sőt akár életveszélyes állapot is. A probléma egyik nehézsége, hogy az anya fertőzése sokszor tünetmentes vagy enyhe panaszokkal jár, ezért a kismama nem is tud róla, hogy fertőzött.
Elkerülhető lenne a baj
Magyarországon a terhesgondozás részeként kötelező szifiliszszűrés történik a várandósság korai szakaszában, ám a szakemberek szerint ez önmagában nem elegendő. Ha a kismama a terhesség későbbi szakaszában fertőződik meg, a fertőzés már nem feltétlenül kerül időben felismerésre. Több szakmai szervezet ezért azt szorgalmazza, hogy a várandósság későbbi trimesztereiben is ismételjék meg a szűrést, különösen a magasabb kockázatú csoportokban. Emellett fontos tényező az egészségügyi ellátáshoz való hozzáférés egyenlőtlensége: a hátrányos helyzetű, rendszeres terhesgondozásban nem részesülő nők körében nagyobb a kockázat.
A szifilisz kezelése penicillin alapú antibiotikummal történik, amely megfelelő időben alkalmazva megelőzi a magzati fertőzést. A jelenlegi tragikus esetek többsége tehát elkerülhető lett volna időben elvégzett szűréssel és azonnali terápiával. A növekvő esetszámok arra utalnak, hogy nem csupán egyéni, hanem rendszerszintű problémáról van szó: szükség van a nemi úton terjedő fertőzésekkel kapcsolatos társadalmi tudatosság növelésére, a szűrőprogramok bővítésére és az egészségügyi ellátás megerősítésére.
A veleszületett szifilisz magyarországi terjedése azért különösen megrendítő, mert egy olyan betegségről beszélünk, amelyet a 21. században hatékonyan meg lehetne előzni. A számok mögött családok tragédiái állnak, miközben az orvosi eszközök rendelkezésre állnak. A szakértők szerint a helyzet csak akkor javulhat érdemben, ha a megelőzés – a rendszeres szűrés, a felvilágosítás és a könnyen hozzáférhető egészségügyi ellátás – valódi prioritássá válik.
