Az amerikai elnök mindenképpen lépni fog az északi sziget irányába. Még akkor is, ha ehhez nem sikerül elérni a kívánt megállapodást. A Fehér Házban tartott tanácskozáson, ahol amerikai energia‑ és olajipari vezetők is jelen voltak, Trump azt mondta, szeretne tárgyalásos úton egyezségre jutni Koppenhága és Nuuk képviselőivel. De ha ez „nem megy szépen”, akkor szerinte más, nehezebb módon is haladni kell az ügyben.
A politikus hangsúlyozta, hogy számára fontos a Dán Királyság és Grönland kapcsolatának tiszteletben tartása. Ugyanakkor úgy véli, az Egyesült Államoknak szüksége van a hatalmas, stratégiai fekvésű szigetre. Trump érvelése szerint, ha Washington nem szerez tulajdonjogot Grönland felett, akkor azt – szerinte – Oroszország vagy Kína fogja „elfoglalni”, ami szerinte nem lenne az USA érdeke.
A Grönland kérdésében tett kijelentések újra feszültséget keltenek a nemzetközi porondon. A sziget autonóm területként a Dán Királyság része, és sem Koppenhága, sem Nuuk nem mutat hajlandóságot arra, hogy eladják vagy átengedjék szuverenitásukat Washingtonnak. A politikai és jogi szakértők szerint Trump szavai messze túlmutatnak a hagyományos diplomáciai diskurzuson. Komoly vitákat gerjeszthetnek a NATO‑szövetségesek között is.
A Trump‑kormányzat részéről korábban érkeztek olyan jelzések is, miszerint szóba kerülhetnek különböző ösztönzők vagy javaslatok a grönlandi lakosság számára, hogy önként csatlakozzanak az Egyesült Államokhoz. Valamint az is, hogy a katonai opció sem zárható ki teljesen a cél eléréséhez. Ezek a kijelentések tovább növelték a nemzetközi aggodalmat és a Koppenhága–Washington közötti diplomáciai feszültséget – írja a Reuters.
Trump megerősítette, hogy elsőként a „könnyebb”, tárgyalásos megoldást részesíti előnyben. De világossá tette: hosszabb távon minden lehetőséget mérlegel, miközben kiáll amellett, hogy az Egyesült Államoknak erősebb pozícióra van szüksége az Északi‑sarkvidéken, ahol orosz és kínai érdekeltségek is növekednek.
