2026. Február 18.   |   Bernadett napja

Hirdetés

A tudás már nem előny – a gyors cselekvés lett az új valuta

Fotó: Pixabay
Fotó: Pixabay
Hiába érhető el már szinte minden tudás egy kattintással, a magyar vállalkozók jelentős része mégsem fejlődik a várt ütemben, mert még mindig a tökéletes megoldást keresi.

Hirdetés

Egy átlagos üzleti szeminárium után mindössze a résztvevők töredéke ülteti át a gyakorlatba a tanultakat, a többieket maga alá gyűri a napi rutin. Kasza Tamás lezárási specialista szerint a túl sok információ ma már nem segít, hanem blokkol: a jövő azoké, akik a tökéletes pillanat helyett a gyors cselekvést választják.

A tudás soha nem volt olyan könnyen elérhető, mint most: könyvek, online kurzusok, tréningek, szakértői videók és mesterséges intelligencia-alapú elemzések állnak bárkinek a rendelkezésére. A magyar vállalkozói szektor mégis egyre gyakrabban nem növekedéssel, hanem megtorpanással reagál erre a bőségre. A jelenség mögött a döntésképtelenség áll. A viselkedéskutatás ezt a helyzetet „tudás–cselekvés paradoxonként” írja le. A vállalkozó pontosan tudja, milyen lépések vezetnének előre, mégsem teszi meg őket. A szakirodalomban analysis paralysis néven ismert állapot lényege, hogy a túl sok információ nem segíti, hanem blokkolja a döntéshozatalt. A tökéletes megoldás keresése közben elmarad a cselekvés, az idő pedig észrevétlenül kicsúszik a kézből.

A „láthatatlan szocializmus”

Magyarországon ez a bénulás különösen erős, aminek feltehetően pszichológiai és történelmi háttere is van. A szocializmus évtizedei a kockázatkerülést és a passzivitást jutalmazták, a hibázás pedig egzisztenciális fenyegetést jelentett. Ez a reflex sok esetben ma is jelen van a vállalkozói döntésekben.

„A döntésképtelenség az új szocializmus: mindenki vár valakire, aki majd megmondja, mit kellene tenni. Ha nem döntök, akkor nem is hibázom – ez a belső logika rengeteg céget tart mozdulatlanul” – fogalmaz Kasza Tamás lezárási specialista, aki több mint három évtizede dolgozik vállalkozói rendszerekkel.

A statisztikák alátámasztják a diagnózist. Egy átlagos üzleti szeminárium után a résztvevők mindössze körülbelül 3 százaléka alkalmazza tartósan a tanultakat. Ez az arány más területeken – az élsporttól a művészetekig – is ismert, a magyar kis- és középvállalkozások esetében azonban súlyos versenyhátrányt jelent. Egy több mint száz cégvezetőt vizsgáló felmérés szerint a válaszadók harmada krónikus halogatásról számolt be, közel 40 százalékuk pedig nyomás alatt „lefagy”.

A sebesség lett az új valuta az AI korában

A megoldás paradox módon nem feltétlenül a további tanulásban rejlik. Az AI korában a lexikális tudás gyorsan elértéktelenedik: amit korábban versenyelőnynek hittünk, ma másodpercek alatt hozzáférhető. A gazdasági siker új mérőszáma a megvalósítás sebessége lett.

„Egy új pénzügyi törvény lépett életbe: a világ ma már nem a legokosabbnak, hanem a leggyorsabbnak fizet” – fogalmaz Kasza Tamás. A piacon a lelkes amatőr gyakran lehagyja a tétova zsenit, mert az előbbi lép, hibázik, korrigál, míg az utóbbi a tökéletes pillanatra vár.

Kasza szerint a bénultság nem motivációs probléma, hanem viselkedési kérdés. A megoldás ezért nem lelkesítő beszédekben, hanem rendszerekben és szokásokban rejlik. A cselekvést automatizmussá kell tenni, hogy ne igényeljen külön akaraterőt. Ezt a folyamatot a „cipőfűző” hasonlattal írja le: ahogy senki nem gondolkodik azon reggelente, képes-e bekötni a cipőjét, úgy a döntésnek és a végrehajtásnak is rutinná kell válnia.

„A megvalósítás nem tehetség kérdése, hanem gyakorlásé. Ha elégszer csinálod, a kezed magától tudja. A siker kulcsa az, hogy a cselekvés a szakmai identitás részévé váljon” – hangsúlyozza.

Nem zsenik, hanem megvalósítók

A hitelességet azonban nem a távoli milliárdos példák adják, hanem az utánozható hazai történetek. Ilyen például Kovács-Radnóti Mária, aki a Bitang Burgerrel egy telített piacon, látványos technológiai újítás nélkül épített stabil, több százmilliós forgalmat. Vagy Korolovszki Norbert a Kürtős Legendával egy hagyományos terméket emelt skálázható üzletté, miután a tudatos rendszerépítést a halogatás helyére tette.

A megVALÓsítás-központú szemlélet következő állomása a március elején megrendezett 71. Kasza Nap, amelyen Tamás, Mária és Norbert is ott lesz, és amelyre – a szervezők döntése nyomán – korlátozott számban ingyenes részvétel is elérhető. Ennek az eseménynek apropóján a szakember három könyvet is megjelentet.

„Nem újabb elméletekre van szükség, abból már túl sok van. A feladat az, hogy lebontsuk a félelmeket, és megmutassuk: a megvalósítás tanulható folyamat” – mondja Kasza Tamás lezárási specialista. „A bőség világában nem az nyer, aki még tervez, hanem az, aki már úton van.”

Facebook
Twitter
Reddit
Telegram
Email

Hirdetés

Hirdetés

Hirdetés

Hirdetés

Hirdetés

Hirdetés

Hirdetés

Hirdetés

Hirdetés