A valóság azonban árnyaltabb: bár Európa nagy része valóban mérsékeltebb kockázatú, több régió is aktív szeizmikus zónában fekszik, ahol időről időre komoly rengések fordulnak elő – és a jövőben is előfordulhatnak.
A kontinens földrengésveszélye elsősorban a kőzetlemezek találkozásából és elmozdulásából fakad. Az Afrikai- és az Eurázsiai-lemez folyamatos mozgása Európa déli és délkeleti peremén állandó feszültséget hoz létre, amely időnként földrengések formájában szabadul fel.
Dél- és Délkelet-Európa a leginkább érintett
Az egyik legveszélyeztetettebb térség Törökország európai része, különösen Isztambul környéke, amely egy aktív törésvonal közvetlen közelében fekszik. A térségben már a közelmúltban is pusztító rengések történtek, és a szeizmológusok szerint a feszültség hosszú távon továbbra is jelen van.
Görögország Európa egyik legaktívabb földrengészónája. Az Égei-tenger térsége, Kréta és a szigetek környéke rendszeresen produkál kisebb és közepes erősségű rengéseket, de a történelem során több nagyobb földrengés is komoly károkat okozott.
Olaszország szintén kiemelt kockázatú ország. Az Appenninek vonulata mentén, valamint Dél-Olaszországban és Szicíliában gyakoriak a rengések. Nápoly, Catania és a környező térségek földrengés- és vulkáni szempontból is összetett veszélyzónában találhatók.
Közép-Európa sincs teljesen biztonságban
Kevesebben tudják, de Románia Vrancea térsége Közép-Európa egyik legkülönlegesebb és legveszélyesebb szeizmikus gócpontja. Az itt keletkező, mélyfókuszú földrengések akár több országban is érezhetők, és történelmileg jelentős károkat okoztak.
A Balkán térsége, így Horvátország, Szerbia és Albánia egyes részei szintén aktív törésvonalakon fekszenek. A zágrábi térségben néhány éve történt földrengés is emlékeztetett arra, hogy ezek a veszélyek nem csupán elméletiek.
Nyugat- és Észak-Európa: ritkább, de nem kizárt
Nyugat-Európa nagyvárosai – például Párizs, London vagy Berlin – alacsonyabb kockázatú területen fekszenek, de kisebb rengések itt is előfordulhatnak. Portugália és Spanyolország déli része történelmileg már átélt súlyos földrengéseket, és a térség ma is figyelmet kap a szeizmológusok részéről.
Izland különleges eset: a sziget közvetlenül két kőzetlemez határán fekszik, ezért gyakoriak a rengések, ám a lakosság és az infrastruktúra nagy része ehhez alkalmazkodva épült.
Mit jelent mindez a mindennapokban?
A földrengések pontos időpontját és erejét ma még nem lehet megjósolni. Európában jelenleg nincs olyan hivatalos előrejelzés, amely közelgő „óriásföldrengést” jelezne. Ugyanakkor a szeizmikus kockázat létező és mérhető, ezért a hatóságok és a városok egyre nagyobb hangsúlyt fektetnek az építési szabványokra, a riasztórendszerekre és a lakosság felkészítésére.
A szakemberek szerint a legnagyobb veszélyt nem maga a rengés, hanem a felkészületlenség jelenti. Azokban a régiókban, ahol a földrengés a mindennapi kockázatok közé tartozik, a megfelelő tervezés és tudatosság életeket menthet.
