A kutatások szerint az első tünetek akár húsz–harminc évvel a diagnózis előtt megjelenhetnek, így a remegés valójában már egy előrehaladottabb állapot jele lehet.
A Parkinson-kór egy lassan kialakuló idegrendszeri betegség, amely során az agy dopamint termelő idegsejtjei fokozatosan pusztulnak. Ez az anyag kulcsszerepet játszik a mozgás szabályozásában, így amikor a sejtek jelentős része károsodik, megjelennek a klasszikus mozgástünetek, például a remegés, az izommerevség és a lelassult mozgás. Mire azonban ezek láthatóvá válnak, az idegsejtek akár 50–70 százaléka már elpusztulhat.
A betegség korai szakaszában viszont egészen más jellegű panaszok dominálnak, amelyek sokszor nem is kapcsolódnak a mozgáshoz, ezért könnyű őket figyelmen kívül hagyni. Az egyik leggyakoribb ilyen tünet a szaglás romlása vagy elvesztése, amely a betegek többségénél jóval a diagnózis előtt jelentkezik. Ez sokszor ártalmatlannak tűnik, például egy megfázás következményének, pedig komoly figyelmeztető jel lehet.
Gyakori alvászavarok
Szintén gyakori korai tünetek közé tartoznak az alvászavarok. Különösen árulkodó lehet az úgynevezett REM-alvási viselkedészavar, amikor az érintett „eljátssza” az álmait: beszél, kiabál, hadonászik, vagy akár meg is ütheti a mellette alvót. Az ilyen problémákkal küzdők jelentős részénél éveken belül kialakulhat a Parkinson-kór.
Emellett gyakori panasz a tartós székrekedés, a felálláskor jelentkező szédülés, illetve a vérnyomás szabályozásának zavara is. Ezek a tünetek az idegrendszer működésének korai változásaira utalnak, még mielőtt a mozgás látványosan érintetté válna.
A betegség korai jelei közé sorolhatók még az apró, alig észrevehető változások a beszédben és a mimikában is. Az érintettek hangja halkabbá, monotonná válhat, arcuk kevésbé kifejező, ami miatt a környezet gyakran félreérti őket, például közönyösnek vagy fáradtnak gondolja.
Fontos hangsúlyozni, hogy nem minden Parkinson-betegnél jelentkezik remegés: az esetek mintegy ötödében ez a tünet egyáltalán nem is alakul ki. Ez is hozzájárul ahhoz, hogy a betegséget sokszor nehéz időben felismerni.
Összességében a Parkinson-kór egy hosszú ideig lappangó, fokozatosan romló állapot, amelynek korai jelei gyakran hétköznapi, ártalmatlannak tűnő panaszok formájában jelentkeznek. Éppen ezért kulcsfontosságú ezek felismerése: minél hamarabb derül fény a betegségre, annál nagyobb esély van a tünetek lassítására és az életminőség megőrzésére.
(via)
