A diagnózis hidegzuhanyként érkezik, és a kórházi beszélgetések során a legtöbb család számára ijesztő kifejezések hangzanak el: leukémia, súlyos vérképzőszervi betegség, ritka immunhiány, vagy éppen őssejt-transzplantáció. Az első lépés a gyógyulás felé sokszor a megértéssel kezdődik. Ezért indította el az Érintettek Egyesület az Érintettek Akadémia kisfilm sorozatot, amely megnyitja a laboratóriumok és steril szobák ajtaját, hogy ez az ismeretlen és félelmetes világ könnyebben értelmezhetővé, befogadhatóvá váljon minden érintett család, és bármely érintett felnőtt számára.
Az első epizódokban Dr. Kertész Gabriella, a Dél-Pesti Centrumkórház gyermekhemato-onkológusa, Dr. Hauser Péter, a Dél-Pesti Centrumkórház gyermekonkológusa, Dr. Horváth Máté, a Dél-pesti Centrumkórház orvosa, Dr. Kriván Gergely, a Dél-Pesti Centrumkórház osztályvezető főorvosa, Dr. Kassa Csaba infektológus, és Dr. Kállay Krisztián a Dél-Pesti Centrumkórház Gyermek-hematológiai és Őssejt-transzplantációs osztályának részlegvezető főorvosa beszélnek az őssejt-transzplantációról.
Mi az az őssejt – és miért ennyire fontos?
„Az őssejt a vérképzés kiindulópontja” – mondja Dr. Kállay Krisztián. „Egyetlen ilyen sejt képes arra, hogy az összes vérsejt-típust létrehozza.” Ez azt jelenti, hogy ebből az egy sejtből alakulnak ki: a vörösvértestek (amelyek az oxigént szállítják), a fehérvérsejtek (amelyek a fertőzések ellen védenek), és a vérlemezkék (amelyek a vérzést állítják el). Az őssejt tehát nem „varázssejt”, hanem a vérképző rendszer alapja. Ha ez a rendszer beteg, vagy a kezelés miatt károsodik, az egész vérképzés összeomolhat. „Sokan azt gondolják, hogy ez valami rendkívüli, misztikus beavatkozás” – mondja Dr. Kállay Krisztián. „Pedig biológiai rendszerről beszélünk, amelynek pontos törvényszerűségei vannak.”
Az őssejt-transzplantáció a betegeknél legtöbbször nem választás, hanem szükségszerű döntés. Olyan daganatos vagy súlyos vérképzőszervi betegségek, esetén kerül szóba, amikor a vérképző rendszer nem működik megfelelően, így új alapokra kell helyezni. Ugyanakkor, csontvelői őssejt-transzplantáció alkalmas egyes immunhiányos állapotok esetén az immunrendszer helyreállítására és egyes anyagcsere betegségekben a szervezetből hiányzó enzimek pótlására is.
Kétféle transzplantáció: saját vagy idegen sejtekkel
Dr. Hauser Péter elmagyarázza: „Az autológ őssejt-transzplantáció során a beteg saját őssejtjeit gyűjtjük be. Az autológ szó azt jelenti: saját.” Ilyenkor a gyerek őssejtjeit előre leveszik és lefagyasztják. Ezután olyan erős kemoterápiát kap, amely elpusztítja a daganatos sejteket – de közben a csontvelőt is tönkreteszi, ezért a kezelés végén visszaadják a saját őssejtjeit, hogy a vérképzés újraindulhasson. Itt a hangsúly az erős, a daganatos sejtek mellett a csontvelőt is súlyosan károsító kemoterápián van. De előfordul, hogy nem elég a saját rendszer újratelepítése. „Az idegen donoros– vagyis allogén – transzplantáció más helyzet” – mondja Dr. Kertész Gabriella. „Itt nem újratelepítésről, hanem cseréről beszélünk.” Ilyenkor a beteg egy donortól kap őssejteket. Ez lehet testvér, szülő, gyerek, vagy egy nemzetközi adatbázisban szereplő ismeretlen jótevő.
Miért kell „lenullázni” a csontvelőt?
„Az allogén őssejt-transzplantáció során az a célunk, hogy a régi, beteg csontvelőt teljesen kiirtsuk működését teljesen megszüntessük” – mondja Dr. Kertész Gabriella. Ez azt jelenti, hogy a beteg vérképző rendszert ki kell iktatni, hogy az új sejtek helyet kapjanak. Ezt erős gyógyszeres kezeléssel érik el. Ennek következménye, hogy a gyermek immunrendszere átmenetileg megszűnik működni.
Amikor a fehérvérsejtek száma lecsökken, a szervezet nem tudja kivédeni a fertőzéseket. Ilyenkor a legkisebb baktérium, gomba, vírus is veszélyes lehet. A steril box egy speciálisan szűrt levegőjű, fertőzés mentesített tér, ahol a gyerek védett környezetben van, amíg az új vérképzés be nem indul.
Amikor az új őssejteket visszaadják, azoknak meg kell találni a helyüket a csontvelőben és el kell kezdeniük megfelelően működni. Ennek sikeres végbemenetelét nevezik megtapadásnak „Ez nem automatikus folyamat” – magyarázza Dr. Kassa Csaba. Először a fehérvérsejtek egy csoportja, az úgynevezett neutrofil sejtek termelése indul be és jelennek meg a vérben. Ők az első védelmi vonal a fertőzésekkel szemben. Amikor ezek száma elér egy biztonságos szintet, a steril box ajtaja megnyitható.
„Nem egy kapcsolót húzunk meg” – mondja Dr. Horváth Máté. „Az immunrendszer egy összetett rendszer.” A neutrofil sejtek gyorsan megjelennek, de az immunrendszer többi része lassabban áll helyre. A T-sejtek (amelyek célzottan ismerik fel a kórokozókat) hónapok alatt erősödnek meg. A B-sejtek (amelyek ellenanyagokat termelnek) még később. A teljes immunvédelem akár egy–két év alatt válik éretté. Ezután indul a transzplantált gyerekek újraoltási programja. Az immunrendszer újratanulja, hogyan ismerje fel a betegségeket.
Allogén transzplantáció esetén előfordulhat, hogy a donor immunsejtjei idegenként ismerik fel a befogadó szervezetet. Ezt nevezik „graft versus host betegségnek” – magyarul: a beültetett sejtek támadják a befogadó szervezetet. „Ez egyensúlykeresés” – mondja Dr. Kertész. „Azt szeretnénk, hogy az új immunrendszer segítsen a rosszindulatú vérképzőszervi betegség leküzdésében, alakítson ki egy tartósan működő védelmi rendszert is ellene, de ne okozzon kárt a többi szerv megtámadásával.” Ezért fontos a genetikai egyezés a donor és a beteg között. Minél nagyobb az egyezés, annál kisebb a súlyos immunreakció esélye.
Nem csak leukémiás gyerekekről van szó
„A vérképző őssejt-transzplantációt számos betegségben alkalmazzuk” – mondja Dr. Kriván Gergely. Nemcsak leukémiában, hanem: más súlyos vérképzőszervi betegségekben, veleszületett immunhiányban, bizonyos genetikai kórképekben és anyagcserebetegségekben is, nemcsak gyermekeknél. Az elmúlt évek genetikai fejlődése segít abban, hogy pontosabban meghatározzák, mikor van szükség transzplantációra.
