Az ítélet a 2024-es, sikertelen hadiállapot-kihirdetési kísérletéhez kapcsolódik.
Ez az első ítélet a volt elnök ellen folyamatban lévő négy per közül. Bár a hadiállapot rövid ideig volt érvényben, országos tiltakozásokat váltott ki, miközben a parlamenti képviselők a Nemzetgyűléshez vonultak, hogy megakadályozzák a döntés életbe lépését. A bíróság szerint Yoon lépései „súlyos politikai válságba sodorták az országot”, és a volt elnök nem tanúsított megbánást.
Az ügyészség eredetileg tíz év börtönt kért, de a bíróság végül öt év szabadságvesztést szabott ki. A legsúlyosabb vád, a felkelés megszervezése ügyében februárban várható ítélet, amely miatt az ügyészek halálbüntetést is kilátásba helyeztek.
A bíróság megállapította, hogy Yoon elnöki testőröket használt letartóztatásának megakadályozására, nem egyeztetett a teljes kormányával a hadiállapot kihirdetése előtt, valamint hamis dokumentumot készített és semmisített meg. A volt elnök tagadta a vádakat, és jogszerűtlennek nevezte az ellene indított eljárást.
Az ítélethirdetés idején mintegy száz támogatója gyűlt össze a bíróság előtt. Bár a hadiállapot-kísérlet tízezreket vitt utcára tiltakozni, Yoon továbbra is jelentős támogatottsággal bír: egy felmérés szerint a dél-koreaiak közel 30 százaléka nem tekintette lázadásnak a döntését.
