A rengés mintegy 10 kilométeres mélységben következett be, ami viszonylag sekélynek számít, ezért a mozgást a környező területeken is érzékelhették.
A szigetcsoport az aktív szeizmikus zónák közé tartozik, mivel a térségben több kőzetlemez találkozik. A földrengések így nem számítanak ritkaságnak, ám a 6-os erősség már jelentősnek tekinthető, amely lakott területeken akár károkat is okozhatna. A jelenlegi jelentések szerint azonban nem érkezett hír komoly pusztításról vagy áldozatokról.
A Kuril-szigetek Oroszország távol-keleti régiójához tartoznak, és a vulkanikus eredetű szigetlánc a Csendes-óceáni Tűzgyűrű része. Ez a térség a világ egyik legaktívabb földrengéses övezete, ahol évente több száz kisebb-nagyobb rengést regisztrálnak. A mostani esemény is ennek a folyamatos geológiai mozgásnak a következménye.
A szakértők szerint a sekély mélység miatt a rengés erősebben érződhetett, ugyanakkor a ritkán lakott terület csökkenti a komoly károk kockázatát. A hatóságok figyelemmel kísérik az esetleges utórengéseket, amelyek az ilyen eseményeket gyakran követik.
