Az elmúlt években egyre komolyabb közegészségügyi fenyegetéssé vált a Shigella nevű baktérium gyógyszerrezisztens változata, amely súlyos, gyakran véres hasmenéssel járó fertőzést okoz. A legfrissebb, 2026-ban publikált adatok szerint a kórokozó egyes törzsei már több, korábban hatékony antibiotikumnak is ellenállnak, ami jelentősen megnehezíti a kezelést.
A Centers for Disease Control and Prevention (CDC) legutóbbi jelentése szerint az úgynevezett „extenzíven gyógyszerrezisztens” (XDR) Shigella-fertőzések aránya az Egyesült Államokban drámai növekedést mutat: míg 2011 és 2015 között gyakorlatilag nem fordultak elő ilyen esetek, addig 2023-ra az összes vizsgált minta mintegy 8,5%-a már több antibiotikumra is rezisztenssé vált.
Ez a rezisztens forma különösen veszélyes, mert nem reagál azokra a széles körben alkalmazott gyógyszerekre, amelyekkel korábban rutinszerűen kezelték a fertőzést, például az azitromicinre vagy a ciprofloxacinra. Ráadásul jelenleg nincs olyan elérhető, szájon át szedhető gyógyszer, amely biztosan hatékony lenne ellene.
A Shigella-fertőzés – más néven shigellózis – világszerte elterjedt betegség, amely évente több százezer embert érint csak az Egyesült Államokban. A kórokozó rendkívül könnyen terjed: fertőzött élelmiszerrel, szennyezett vízzel, rossz higiénés körülmények között, de akár közvetlen emberi kontaktus, sőt bizonyos esetekben szexuális úton is.
Szövődmények is kialakulhatnak
A leginkább veszélyeztetett csoportok közé tartoznak a kisgyermekek, az idősek, a legyengült immunrendszerű betegek, valamint a rossz higiénés körülmények között élők. Ugyan a fertőzés sok esetben egy hét alatt magától is elmúlik, súlyosabb esetekben kórházi kezelést igényelhet, és komoly szövődményekhez vezethet. Egyes adatok szerint a betegek jelentős része – akár harmada – kórházi ellátásra szorulhat.
Európában is aggasztó trendek láthatók. Az Egyesült Királyságban például 2025-ben a vizsgált Shigella-törzsek többsége már több antibiotikummal szemben is ellenállónak bizonyult, és egyes esetekben az úgynevezett „utolsó vonalbeli” kezelések hatékonysága is csökkenni kezdett.
A szakértők szerint a jelenség hátterében több tényező áll: az antibiotikumok túlzott vagy nem megfelelő használata, a globális utazás, valamint a fertőzések gyors terjedése zárt közösségekben. Külön aggodalomra ad okot, hogy a Shigella képes rezisztenciagéneket átadni más bélbaktériumoknak, ami tovább növelheti a nehezen kezelhető fertőzések számát.
A jelenlegi helyzetben a megelőzés kulcsfontosságú. A hatóságok hangsúlyozzák a rendszeres kézmosás, az élelmiszer-biztonság, a biztonságos ivóvíz és a felelős antibiotikum-használat jelentőségét.
