Európa állattenyésztése láthatatlan, de létfontosságú alapokra épül: vitaminokra és aminosavakra. Az „Európai Állattenyésztés Hangja” csoport az Európai Takarmánygyártók Szövetsége friss tanulmányára hivatkozva arra figyelmeztet, hogy az EU veszélyesen kitett a külső beszállítóknak, mindenekelőtt Kínának.
Nélkülözhetetlen, mégis importfüggő összetevők
A vitaminok és aminosavak nem kiegészítő luxuscikkek, hanem az állati takarmányozás alapkövei. A vitaminok biztosítják az állatok növekedését, csontfejlődését, immunrendszerének működését és termelékenységét. Hiányuk súlyos következményekkel járhat: csontgyengeség, fejlődési visszamaradás, termeléscsökkenés vagy gyakoribb megbetegedések formájában.
Az aminosavak ezzel párhuzamosan kulcsszerepet játszanak a fehérjehasznosítás javításában és a nitrogénkibocsátás csökkentésében, így a környezetvédelmi célok teljesítésében is.
A probléma az, hogy ezek globális gyártása rendkívül koncentrált. A vitaminok közel 80 százalékát Kínában állítják elő, miközben az EU részesedése mindössze 8 százalék. Bizonyos termékek, például a B9-, C- és K3-vitamin, illetve a treonin aminosav esetében az unió egyáltalán nem rendelkezik saját termeléssel.
Az EU a B9-vitaminból teljes mértékben importra szorul, a biotin esetében 96 százalékos a kínai függőség, míg a lizinből a belső termelés csupán a szükséglet töredékét fedezi. Összességében a vitaminimport 60–70, az aminosavimport 70–80 százaléka Kínából érkezik.
Szűk piac, magas geopolitikai kockázat
Világszerte mindössze tíz ország gyárt vitaminokat, és tizenegy állít elő aminosavakat. A meghatározó szereplők között több geopolitikailag kockázatos országnak számító állam is szerepel, köztük Kína, Oroszország és Fehéroroszország.
Ráadásul az ellátási lánc még koncentráltabb lehet a hivatalos adatoknál: egyes vitaminok előállításához szükséges pre-kurzorok is csupán néhány országból szerezhetők be. Ez azt jelenti, hogy egyetlen üzemleállás vagy exportkorlátozás is globális fennakadásokat okozhat.
Versenyképességi hátrány és elmaradt beruházások
Az európai gyártás nemcsak kapacitásában szűkös, hanem költségszinten is versenyhátrányban van. A magas energia- és nyersanyagárak miatt az uniós vegyipar és fermentációs ipar nehezen tud lépést tartani az alacsonyabb költségszinten termelő ázsiai versenytársakkal – írja az agroinform.
Ennek következtében az elmúlt években alig történt érdemi beruházás a vitamin- és aminosavgyártás területén az EU-ban. Eközben a globális kereslet folyamatosan nő, részben a hatékonyabb, környezetkímélőbb termelési rendszerek iránti igény miatt.
Mi forog kockán?
Egyetlen kritikus vitamin vagy aminosav hiánya az állatok egészségének romlásához, a termelékenység csökkenéséhez és a szaporodási mutatók romlásához vezethet. Hosszabb távon ez az európai hús-, tej-, tojás- és haltermelést is veszélyeztetheti.
A tanulmány szerint az EU csak korlátozott belső tartalékokkal rendelkezik, így egy komolyabb ellátási zavar gyorsan éreztetné hatását. Megfelelő iparstratégia és beruházások nélkül Európa nemcsak gazdasági, hanem élelmiszer-szuverenitási szempontból is kiszolgáltatott helyzetbe kerülhet.
