Ekkor Donald Trump elnök pontosan azt tette, amiről munkatársai többször is azt állították, hogy nem fog: a jelek szerint a sajtón keresztül próbált tárgyalni. A közösségi médiában posztolt a folyamatban lévő egyeztetésekről, és péntek reggel több újságíróval is telefonon beszélt, miközben pakisztáni közvetítők tájékoztatták őt a Teheránban zajló tárgyalásokról az iráni tisztviselőkkel.
Azt állította, hogy Irán számos feltételbe már beleegyezett, noha a tárgyalások részleteit ismerő források szerint ezek még nem véglegesek. Azt is kijelentette, hogy Teherán elfogadta az Egyesült Államok több legvitatottabb követelését – köztük azt is, hogy átadja a dúsított uránt – és azt sugallta, hogy a háború lezárása küszöbön áll.
Az iráni tisztviselők nyilvánosan visszautasították ezeknek az állításoknak jelentős részét, és tagadták, hogy újabb tárgyalási fordulóra készülnének, ezzel gyorsan szertefoszlatva a megállapodás körüli növekvő optimizmust. Jelenleg nem világos, merre haladnak tovább a béketárgyalások – írta a CNN.
Trump megszólalásai megakasztották a tárgyalásokat
Az amerikai–iráni egyeztetések a jelek szerint közel kerültek egy megállapodáshoz, ám a folyamatot jelentősen visszavetette Donald Trump nyilvános kommunikációja. Az elnök olyan kijelentéseket tett, amelyek szerint Irán már több kulcskérdésben engedett, miközben ezek valójában még nem voltak véglegesítve.
Amerikai tisztviselők is elismerték: a tárgyalások érzékeny egyensúlyát felboríthatta az, hogy Trump a nyilvánosság előtt „előre bejelentett” részleteket. Az iráni fél ezt kifejezetten rossz néven vette, különösen azért, mert a belpolitikai helyzetükben kulcsfontosságú, hogy ne tűnjenek gyengének.
A bizalmatlanságot tovább mélyíti, hogy Iránon belül sincs egység: a tárgyalódelegáció és az Iráni Forradalmi Gárda között feszültségek húzódnak, ami kérdésessé teszi, ki hozhat végső döntést egy esetleges megállapodásról.
Törékeny tűzszünet és éles ellentétek a feltételekben
A helyzetet tovább súlyosbította egy incidens az Ománi-öbölben, ahol egy amerikai hadihajó elfoglalt egy iráni teherhajót, amely megpróbálta áttörni a tengeri blokádot. Ez újabb feszültséget gerjesztett a felek között, miközben a kéthetes tűzszünet lejárata egyre közeledik.
A tárgyalások tartalmát illetően is komoly különbségek vannak: Washington azt követeli, hogy Irán teljesen hagyjon fel az urándúsítással és adja át készleteit, míg Teherán ragaszkodik a szuverenitásához, különösen a Hormuzi-szoros feletti ellenőrzéshez, valamint a szankciók feloldásához.
Az eddigi javaslatok között szerepelt 5, 10 és 20 éves dúsítási szünet is, de egyik sem bizonyult elfogadhatónak mindkét fél számára. Eközben az Egyesült Államok akár 20 milliárd dollárnyi befagyasztott iráni vagyon felszabadítását is mérlegeli, amiért cserébe Teherán átadná a nagy dúsítottságú uránkészletét.
Bizonytalanság, ellentmondások és politikai nyomás
A tárgyalások körüli bizonytalanságot tovább növeli Trump kommunikációja, amely több esetben is ellentmondásosnak bizonyult. Még saját kormányának tagjai is mást állítottak, mint ő, például JD Vance alelnök szerepével és utazásával kapcsolatban.
A tárgyalások időzítése is folyamatosan változik, miközben a tűzszünet lejárati ideje sem egyértelmű: Trump előbb kedd estét, majd szerda estét jelölt meg határidőként. Az elnök közben hangsúlyozza, hogy nem áll nyomás alatt, noha a háború egyre népszerűtlenebb az amerikai közvélemény körében, és az energiaárak emelkedéséhez is hozzájárult.
A következő napok kulcsfontosságúak lehetnek: eldőlhet, hogy sikerül-e legalább egy keretmegállapodást elérni, vagy a konfliktus újra eszkalálódik.
