Ez a zoonotikus (állatról emberre terjedő) betegség a kivételesen csapadékos 2025‑ös év után Lettországban került ismét előtérbe, és 2026‑ban a nemzetközi szakmai közösség egyik fontos tanulsága lett.
A leptospirosis egy baktérium okozta fertőzés (Leptospira spp.), amelyet gyakran állatok — különösen rágcsálók — vizelete szennyezett víz vagy talaj terjeszt. Az ember a baktériummal fertőzött környezettel való közvetlen érintkezés révén kaphatja el a betegséget: gyakori út a bőrön vagy a nyálkahártyán keresztül történő behatolás, ha valaki fertőzött vízben fürdik vagy nedves, állati eredetű szennyeződésekkel érintkezik. A klinikai tünetek sokfélék lehetnek: láztól és fejfájástól a súlyosabb, vese‑ és májelégtelenséggel járó formákig, így a betegség súlyossága változó.
A lettországi helyzet háttere
Lettországban hagyományosan nagyon alacsony volt a leptospirosis előfordulása, évente általában csak néhány esetet regisztráltak. Azonban 2025 őszén — különösen szeptember és november között — az esetszám váratlanul megugrott, és 69 megbetegedést jelentettek, ami mintegy 20‑szorosa a korábbi éves átlagnak.
A magyarázatot az egészségügyi hatóságok a sokéves átlagot meghaladó csapadékban és a súlyos áradásokban látják. Az 2025‑ös rendkívül nedves nyár miatt a baktérium hosszabb ideig maradhatott életképes a környezetben — nedves talajon és vízben egyaránt –, és ez növelte a fertőzés szóródásának esélyét, különösen olyan területeken, ahol emberek és állatok gyakran érintkeznek a természetes vizekkel.
2026 és az utóhatások
2026 márciusában az ECDC, együtt a Lett Nemzeti Hatóságokkal és az EU Health Task Force szakértőivel, After Action Review (AAR) vizsgálatot hajtott végre Rigában. Ennek célja az volt, hogy értékeljék a 2025‑ös járványra adott válaszlépések hatékonyságát, azonosítsák az erősségeket és hiányosságokat, valamint olyan ajánlásokat fogalmazzanak meg, amelyek javíthatják a jövőbeli zoonotikus fertőzések – beleértve a leptospirosist is – elleni készültséget.
A korai felismerés, a megbízható járványügyi adatszolgáltatás és a hatékony multiszakaszos együttműködés — az egészségügyi, környezeti és állategészségügyi szektorok között — kulcsfontosságú tényezők a fertőző betegségek elleni sikeres védekezésben. A szakemberek hangsúlyozták a „One Health” megközelítést, amely szerint az emberi, állati és környezeti egészség szorosan összefügg, és csak együtt vizsgálhatók hatékonyan a zoonotikus kockázatok.
