Egyre többször előkerül az ADHD, vagyis a figyelemhiányos hiperaktivitás-zavar, amely egy neurológiai eredetű állapot. Főképp a neten és az influenszerek révén, akik rövid videókban sorolják a tüneteket, így sokan magukra ismernek.
A valóság azonban összetettebb: milliók várnak hónapokig, évekig hivatalos vizsgálatra. A rohanó mindennapok miatt sokaknak tűnik úgy, mintha bárki hordozhatná ezt a diagnózist, de a különbség fontos: hol kezdődik a normális figyelmetlenség, és hol a neurofejlődési zavar?
Mi az ADHD?
Dr. Selina Warlow klinikai pszichológus szerint az ADHD születéstől jelenlévő állapot, amely az agy működését, a figyelem fenntartását, az impulzusok fékezését és az érzelmi kontrollt is befolyásolja. Tehát a szórakozottság önmagában még nem betegség. Ami elkülöníti az ADHD-t, az a tartósság és az életvezetést akadályozó hatás.
A diagnózis kritériumai szerint a tüneteknek következetesen jelen kell lenniük, és komolyan gátolniuk kell a munkát, a tanulást, a társas életet. Az alábbi jelek mind előfordulhatnak bárkivel, de ha állandósulnak, érdemes szakemberhez fordulni:
- „Mindig eltűnik valami a táskámból.” Normális, ha időnként elveszítünk dolgokat. ADHD esetén viszont napi szinten előfordul, még ha sok energiát is fektetünk a szervezettségbe.
- „Elkalandozom a megbeszéléseken.” Mindenki álmodozik néha, de az ADHD-s figyelem gyakran célt téveszt, és nem marad egy feladaton sem hosszabban.
- „Halogatok, pedig szeretném elkezdeni.” A krónikus halogatás ADHD-nál a mentális lépések össze nem állása miatt alakul ki, nem lustaság miatt.
- „Apróságok kiborítanak.” Az érzelmi reakciók intenzívebbek, ami túlterhelő lehet, de nem drámaiság, hanem az érzelmi szabályozás nehézsége.
- „Mindig elkésem.” Az idővakság miatt gyakori az alábecslés, hogy mennyi idő kell egy tevékenységhez.
- „Az agyam száguld, amikor lefekszem.” Az ADHD hiperaktivitása a gondolatokban is megjelenhet, nem csak a testben.
- „Mindig leverek valamit, megbotlom.” Az ismétlődő ügyetlenség az ADHD-hoz társuló koordinációs nehézség jele lehet.
Miért veszélyes az online öndiagnózis?
A TikTok-listák és hasonló források leegyszerűsítik a helyzetet. Bár jó, hogy többen beszélnek az ADHD-ról, a téves öndiagnózis árthat: elbagatellizálhatja azok nehézségeit, akik valóban ezzel élnek, és elterelheti a figyelmet a valódi segítségre várókról.
Ne a közösségi médiára hagyatkozzon! Forduljon pszichiáterhez vagy klinikai pszichológushoz, aki a hivatalos kritériumok alapján tud diagnózist felállítani. Ha valóban ADHD áll a háttérben, a diagnózis nagy megkönnyebbülést jelenthet: nevet ad a problémának, és elindítja az utat a támogatás felé, amely kiszámíthatóbbá és élhetőbbé teszi a mindennapokat.
A felnőttkori ADHD legjellemzőbb tünetei:
- tartós figyelemzavar
- gyakori elkalandozás, „kikapcsolás” helyzetekben
- krónikus halogatás
- szervezetlenség, rendetlenségre való hajlam
- határidők ismételt elmulasztása
- feledékenység mindennapi helyzetekben
- impulzív döntések, hirtelen reakciók
- érzelmi labilitás, hangulatingadozás
- túlzott ingerlékenység vagy frusztráció
- idővakság, a feladatok időigényének alábecslése
- hiperfókusz bizonyos tevékenységeknél
- álmatlanság a száguldó gondolatok miatt
- gyakori figyelemelterelődés
- szociális nehézségek, beszélgetések „elvesztése”
- állandó mozgáskésztetés vagy belső nyugtalanság
