A rengés erőssége nagyjából 4,9-es volt, ami azt jelenti, hogy a helyiek egyértelműen megérezhették, de komolyabb pusztítástól nem kellett tartani.
A földmozgás Görögország északi részén történt, azon a különleges félszigeten, ahol az ortodox kolostorairól híres Athosz található. Ez a vidék nemcsak történelmi és vallási szempontból egyedi, hanem geológiailag is „mozgalmasabb” az átlagnál. Nem véletlen, hogy itt gyakrabban fordulnak elő kisebb rengések.
A beszámolók szerint a rengés rövid volt, inkább egy hirtelen lökésként élték meg az emberek. Néhány helyen megremegtek a bútorok, csörömpöltek az edények, de komoly károkról nem érkezett hír, csak pánikoltak az emberek. Az ilyen erősségű földrengések általában legfeljebb apróbb repedéseket okoznak, főleg régebbi épületekben.
A szakemberek szerint ez teljesen beleillik a térség „normál működésébe”. Görögország Európa egyik legaktívabb földrengéses területe, ahol szinte folyamatosan mozog a föld – csak ezek nagy részét nem is érzékeljük. Időnként viszont jön egy-egy erősebb lökés, mint ez a mostani is.
Érdekesség, hogy a kisebb rengéseknek még „hasznuk” is lehet: segíthetnek levezetni a feszültséget a földkéregben. Ez persze nem garancia arra, hogy nem lesz nagyobb földrengés, de bizonyos esetekben csökkentheti annak esélyét.
Európai szinten ez az esemény nem számít különösebben veszélyesnek, inkább egy emlékeztető arra, hogy a kontinens déli részein – főleg a mediterrán térségben – a földrengések a mindennapok részei. A mostani athoszi rengés is inkább egy „figyelmeztető jel” volt, mintsem valódi katasztrófahelyzet.
