Kína megtorlással fenyegette meg az Európai Uniót a tervezett új európai ipartámogató törvény miatt. A jogszabály korlátozná a stratégiai ágazatokba irányuló külföldi befektetéseket, amit Peking a kínai vállalatokkal szemben diszkriminatívnak tart – jelentette a Financial Times. Magyarországot érintő szektorokban és befektetéseknél jöhet a nagy brüsszeli keménykedés, amit Peking egyáltalán nem akar elfogadni.
A kínai Kereskedelmi Minisztérium hétfőn közleményben reagált az EU úgynevezett Ipari Gyorsító Törvényére (Industrial Accelerator Act). Ahogy arról írtunk, ezzel a jogszabállyal az unió az olcsóbb importtal szemben kívánja megerősíteni saját iparát – írta a Portfolio.
EU-s szigor jöhet a külföldi befektetésekre, Peking tiltakozik
Az Európai Unió új iparpolitikai tervezete jelentős átalakításokat hozhat a külföldi befektetések szabályozásában, különösen a stratégiai ágazatokban. A cél egyértelmű: 2035-re a feldolgozóipar arányát az uniós GDP-n belül a jelenlegi 14,3 százalékról 20 százalékra növelni. A javaslat azonban komoly nemzetközi visszhangot váltott ki, elsősorban Kína részéről.
Peking szerint az új szabályozás diszkriminatív, és sérti a piacgazdaság alapelveit, például az önkéntes üzletkötést és a tisztességes versenyt. A kínai kereskedelmi minisztérium hangsúlyozta: nyitottak a párbeszédre az Európai Unióval, ugyanakkor figyelmeztettek, hogy amennyiben Brüsszel figyelmen kívül hagyja a javaslataikat, Kína kénytelen lesz ellenintézkedéseket hozni – ezek részleteit azonban egyelőre nem ismertették.
A tervezet értelmében a 100 millió eurót meghaladó külföldi befektetéseket szigorú feltételekhez kötnék olyan kulcsfontosságú területeken, mint az akkumulátorgyártás, a napelemipar vagy a nukleáris energia. A szabályozás különösen azokra az országokra vonatkozna, amelyek a globális termelés több mint 40 százalékát adják. Az érintett befektetőknek többek között garantálniuk kellene, hogy a munkavállalók legalább fele uniós állampolgár legyen.
Emellett előírnák a helyi vállalatok bevonását a gyártási folyamatokba, valamint a technológiai tudás megosztását az európai partnerekkel. Sokan úgy látják, hogy az EU ezzel a lépéssel a kínai gyakorlatra reagál, amely évtizedek óta kötelezi a külföldi cégeket vegyesvállalatok létrehozására és technológiatranszferre.
Kína éles kritikákkal illette az EU iparvédelmi tervét – megtorlást helyez kilátásba
Az OECD adatai szerint a kínai feldolgozóipari cégek akár három-kilencszer nagyobb állami támogatásban részesülnek, mint a fejlett országok versenytársai. Több kereskedelmi partner szerint ez torzítja a piacot, és túlzott kapacitás kialakulásához vezet, amelynek következtében olcsó kínai termékek árasztják el a nemzetközi piacokat. Ez már az elektromos autók esetében is lépésekre késztette az EU-t, amely 2024-ben büntetővámokat vezetett be.
Kína a mostani tervezet kapcsán azt is kifogásolta, hogy az sérti a Kereskedelmi Világszervezet alapelveit, valamint ellentétes lehet a szellemi tulajdonjogokra és a szubvenciókra vonatkozó nemzetközi megállapodásokkal. A kínai fél felszólította az Európai Uniót, hogy vonja vissza a külföldi befektetőket hátrányosan érintő előírásokat, különösen a kötelező technológiatranszfert és a helyi tartalomra vonatkozó szabályokat.
A jogszabálytervezet véglegesítése előtt még az uniós tagállamoknak és az Európai Parlamentnek is meg kell tárgyalnia a javaslatot, így annak sorsa egyelőre nyitott.
