A Taurus egykori dolgozói és vezetői által működtetett Facebook-csoportban jelentették be, hogy meghalt Tatai Ilona, az MSZMP egykori országgyűlési képviselője és Politikai Bizottságának tagja. A posztot a csoport egyik adminisztrátora, a korábbi vállalati vezetés tagja tette közzé, így a halálhír minden bizonnyal hitelesnek tekinthető.
Tatai Ilona politikai pályája a klasszikus szocialista káderrendszert idézi. A nehézipari háttérrel rendelkező szakember a hatvanas-hetvenes években emelkedett gyorsan a párthierarchiában. Ezzel párhuzamosan a Taurus Gumiipari Vállalat élére került, ahol végül vezérigazgató lett. 1988-ban beválasztották az MSZMP Politikai Bizottságába, amely az ország legbefolyásosabb politikai testülete volt. A PB-tagság nemcsak rangot, hanem valódi hatalmat jelentett. Itt határozták meg, mit gondoljon a párt az olajválságtól a nyugati hitelfelvételig, és mikor mennyire kell „nyitni” a világ felé.
A nyolcvanas évek második felében Tatai Ilona neve több iparpolitikai vitában is felbukkant. Részt vett olyan döntésekben, amelyek a Kádár-rendszer gazdaságpolitikáját is alakították. Akkor, amikor már a magyar gazdaság látványosan recsegett-ropogott, a legfelső körökben is mindenki arról beszélt, hogyan lehetne időt nyerni még egy évre, még egy tervciklusra, még egy költségvetésre. A szocialista vállalatok adósságspirálja miatt sokan már akkor azt mondták: a rendszer leáldozóban van, és ezt a pártmunkások is pontosan érezték.
Tatai Ilona korlátlan hatalmú vezető hírében állt, de tény, hogy az ő idejében a Taurus a magyar ipar egyik büszkesége volt. A vállalatnál ma is sokan emlékeznek rá – a Facebook-bejegyzés szerint – jó szívvel. A búcsúposzt ugyan szikár és tárgyilagos, de sejteni engedi, hogy az előző éra egyik utolsó főfunkcionáriusa hunyt el.
„Olyan ember távozott most a közösségből, akire méltán lehettünk büszkék”
– fogalmaztak a Ruggyantaárugyártól a Taurusig nevű Facebook-csoportban.
A Nemzeti Emlékezet Bizottság (NEB) szerint Tatai 1989 októberében vonult vissza az aktív pártpolitikából, a Taurust pedig 1990-ig vezette. Visszalépése egybeesett a rendszerváltás idejével, amikor az MSZMP elitje hirtelen kikerült a pixisből. További pályafutása azonban jól példázza, hogy a párt vezetői nemcsak politikai, hanem gazdasági hatalommal is rendelkeztek, így sokan a változás után is meg tudták tartani befolyásukat. Halála így nemcsak egyetlen személy távozása, hanem egy korszakkal való leszámolás is egyben.
