A Semmelweis Egyetem kutatása szerint a 18–35 éves egyetemistáknál nem a személyiség, hanem a gyenge önkontroll és a „fear of missing out” (félelem a kimaradástól) okozza a problémás okostelefon-használatot. A túlzott mobilozás hosszú távon nemcsak pszichés, hanem fizikai következményekkel is járhat, például rossz testtartás és lassabb reakcióidő formájában.
Hogyan használják a fiatalok a telefonjukat?
A kutatók három felhasználói típust különítettek el:
- Tisztán szociális jellegűek – barátokkal, ismerősökkel való kommunikációra koncentrálnak.
- Mérsékelt folyamat jellegűek – szociális célok mellett hírfogyasztásra, szórakozásra, de napi 4-5 óránál kevesebbet használják.
- Erős folyamat jellegűek – napi 4-5 órát vagy még többet tartalomfogyasztással töltenek, kevésbé szociális kapcsolattartásra.
„A döntő tényező az, hogy mennyire tudja valaki szabályozni saját viselkedését és mennyire tart attól, hogy lemarad valamiről” – mondta Takács Johanna, a kutatás vezetője.
A FOMO mentális és fizikai következményei
Nem a telefonozás időtartama, hanem a használat módja számít: a passzív görgetés kimeríti a figyelmet, rontja a koncentrációt és hosszú távon mentális terhet okoz.
A fizikai hatások közé tartozik a „text neck” – a fej előrehajtása nyaki terhelést, ízületi kopást, egyensúlyproblémát okozhat.
„Ez nemcsak a telefonhasználat idején jelentkezik, hanem a mindennapi tevékenységekre is hatással van” – mondta Seregély Beáta, a kutatás fizikai szakértője.
A kutatók nem a tiltást javasolják, hanem tudatos használatot:
- Értesítések és időkorlátok beállítása
- Lefekvés előtti telefonmentes idő
- Mozgás és helyes testtartás gyakorlása
- Önkontroll fejlesztése viselkedéstréninggel



