Miközben Szerbia az EU-tagságra törekszik, Brüsszelben egyre valószínűbbé válik a támogatások részleges vagy teljes befagyasztása. A döntés legfeljebb 1,5 milliárd eurót érinthet, és újabb feszültséget kelthet a nyugat-balkáni bővítési folyamatban.
Szerbia akár 1,5 milliárd eurós uniós támogatást is elveszíthet, mivel az Európai Bizottság komolyan fontolgatja a kifizetések felfüggesztését. Bár az ország nem tagja az Európai Uniónak, a 2014-ben megkezdett csatlakozási tárgyalások révén jogosult uniós támogatásokra és pályázati forrásokra, amelyek a jogi és intézményi reformokat hivatottak elősegíteni – írta a VG.
Az Európai Unió fontolgatja a Szerbiának szánt támogatások felfüggesztését, ami tovább lassíthatja a bővítési folyamatot – miközben Ukrajna és Montenegró gyorsabb csatlakozást szeretne. Egyes tagállamok, köztük Franciaország, továbbra is óvatosságra intenek.
„Egyre nagyobb aggodalommal figyeljük a szerbiai fejleményeket” – mondta Marta Kos a Politicónak. Kiemelte a bírói függetlenséget gyengítő törvényeket, a tüntetők elleni fellépést és a független média helyzetét.
Az Európai Bizottság jelenleg vizsgálja, hogy Szerbia megfelel-e még az uniós források kifizetéséhez szükséges feltételeknek. Az elmúlt hetekben egyre nagyobb lett a nyomás Brüsszelben a pénzek visszatartására.
A szerb kormány által végrehajtott igazságügyi reformok korábban is komoly kritikát kaptak az EU-tól, és országszerte tiltakozásokat váltottak ki. Danijel Apostolovic szerb EU-nagykövet ugyanakkor bizakodó: szerinte nem lesz pénzstop, és Belgrád továbbra is teljes jogú tagságra törekszik.
A viták középpontjában az igazságszolgáltatás átalakítása áll. Kos ezt visszalépésnek nevezte, a Velencei Bizottság pedig hamarosan véleményt mond a törvényekről – ez döntő lehet a támogatások sorsáról.
Szerbia közben kényes egyensúlyt próbál tartani: az EU a legnagyobb támogatója, ugyanakkor Oroszországgal is szoros kapcsolatokat ápol. Az ország 2000 óta több mint 7 milliárd euró uniós forrást kapott.
A helyzetet tovább feszítette, hogy Aleksandar Vučić bojkottálta az EU–nyugat-balkáni csúcstalálkozót, és korábban a csatlakozási folyamat lassúságát bírálta. Felvetette azt is, hogy Szerbia inkább gazdaságilag közeledjen az EU-hoz, teljes tagság nélkül – ezt azonban Brüsszel határozottan elutasította.
