Donald Trump ismét élesen bírálta a NATO-t, amiért szerinte nem támogatta az Egyesült Államokat az iráni konfliktusban. A kijelentéseket azután tette, hogy zárt ajtók mögött találkozott a szervezet főtitkárával, Mark Rutte-vel a Fehér Házban. Trump a találkozó után a Truth Social felületén azt írta:
„A NATO nem volt ott, amikor szükségünk volt rájuk, és akkor sem lesznek ott, ha legközelebb szükségünk lesz rájuk.”
Rutte ezzel szemben a CNN-nek úgy nyilatkozott, hogy a megbeszélés „nagyon őszinte” és „nyílt” volt, annak ellenére, hogy komoly nézetkülönbségek vannak a felek között.
A találkozó előtt Trump még azt is felvetette, hogy az Egyesült Államok kiléphet a transzatlanti katonai szövetségből, miután több NATO-tagország nem támogatta azt az elképzelését, hogy segítsenek újranyitni a Hormuzi-szorost a globális olajárak csökkentése érdekében. A Fehér Ház nem hozott nyilvánosságra részleteket a megbeszélésről. Rutte több mint két órát töltött az épületben, de nem tudni, pontosan mennyi ideig tárgyalt Trumppal.
A találkozó célja az volt, hogy meggyőzzék az amerikai elnököt: az Egyesült Államok érdeke, hogy a NATO tagja maradjon. Az azonban egyértelmű, hogy Trump továbbra is komoly fenntartásokkal viszonyul a szövetséghez és azokhoz az országokhoz, amelyek szerinte nem támogatták kellőképpen az Egyesült Államokat az „Epic Fury” nevű művelet előtt és alatt. Talán épp ennek okán elmúlt hetekben többször is kilépéssel fenyegette a 32 tagú szövetséget – írta a BBC.
A Fehér Ház szóvivője, Karoline Leavitt szerint az elnök úgy fogalmazott, hogy a NATO „vizsgázott, és megbukott”. Hozzátette, hogy a szövetséges országok „hátat fordítottak az amerikai népnek”, amely finanszírozza védelmüket.
Rutte ugyanakkor hangsúlyozta: a helyzet ennél árnyaltabb. Mint mondta, „az európai országok többsége segítséget nyújtott bázisokkal, logisztikával és légtérhasználattal”. A főtitkár azt is kijelentette, hogy a világ ma biztonságosabb, mint a háború előtt volt, és ezt Trump vezetésének tulajdonította, külön kiemelve Irán nukleáris képességeinek gyengítését.
Az Egyesült Államokban egyébként 2023 végén törvény született arról, hogy az elnök nem léptetheti ki egyoldalúan az országot a NATO-ból: ehhez a szenátus kétharmados jóváhagyása vagy a Kongresszus döntése szükséges.
A NATO és a Trump-adminisztráció viszonya már korábban is feszült volt, többek között a Grönlanddal kapcsolatos viták miatt. Trump erre is utalt a közösségi médiában:
„Emlékezzünk csak Grönlandra, arra a hatalmas, rosszul irányított jégtömbre!”
Az iráni konfliktus azonban új szintre emelte a feszültséget, és sokak szerint a NATO történetének egyik legnagyobb kihívását jelenti.
