A demonstrációk hátterében többek között az iráni konfliktus, a szigorú bevándorlási intézkedések és a megélhetési költségek emelkedése áll – írja a BBC.
A szervezők szerint Trump „zsarnoki módon” próbálja irányítani az országot, hangsúlyozva, hogy Amerikában a hatalom a népé. Ezzel szemben a Fehér Ház szóvivője bagatellizálta a megmozdulásokat, „terápiás jellegű Trump-ellenes gyűléseknek” nevezve azokat.
A legnagyobb tüntetések olyan nagyvárosokban zajlottak, mint New York, Washington DC és Los Angeles. A fővárosban tömegek lepték el a National Mall környékét, míg Minnesotában egy korábbi, bevándorlási ügyhöz köthető haláleset miatt különösen erős volt a tiltakozás. Itt több ismert demokrata politikus is felszólalt, és zenei fellépések is színesítették az eseményt.
Bár a szervezők békés demonstrációkat hirdettek, több helyen is történtek összecsapások és letartóztatások, például Los Angelesben és Dallasban. Ennek ellenére a tiltakozások országos méreteket öltöttek, és nemcsak az Egyesült Államokban, hanem európai városokban is szolidaritási megmozdulásokat tartottak.
A tüntetések jól mutatják az amerikai társadalom megosztottságát: míg Trump támogatói szerint intézkedései szükségesek az ország megerősítéséhez, kritikusai úgy vélik, hogy azok veszélyeztetik a demokratikus működést.



