Harminc százalék. Ennyivel olcsóbb az orosz olaj a piaci alternatíváknál, és nagyjából ennyi türelem maradt a horvát félben is a Magyarország, Szlovákia és Horvátország között kirobbant energiaháborúban. A vita már akkora lángra kapott, hogy az Európai Bizottság is kénytelen volt poroltóval érkezni.
Ante Susnjar horvát gazdasági miniszter világossá tette: a JANAF vezetéken keresztül nem fog orosz olaj csordogálni Magyarország és Szlovákia irányába. Segíteni? Lehet róla szó. De nem orosz forrásból, szigorúan uniós és OFAC-szabályok mentén. A hangnem sem volt finomkodó: a horvát Index cikke beszédes címet kapott arról, hogyan mért súlyos csapást Horvátország „Putyin hasznos bolondjaira”.
Papíron nincs gond, csak az ár fáj
Susnjar szerint technikai akadály nincs: a JANAF évente 15 millió tonna olajat tudna szállítani, ami még a százhalombattai és a pozsonyi finomítók étvágyát is bőven kielégíti. A tranzitdíj? Aprópénz, az összköltség alig egy százaléka – írja az Index.
A valódi probléma szerinte prózaibb: az orosz olaj körülbelül 30 százalékkal olcsóbb. Vagyis nem a csövek szűkek, hanem a pénztárcák érzékenyek.
Andrej Plenkovic miniszterelnök is beszállt az üzengetésbe: Horvátország évi 12 millió tonna olajat tudna garantálni Magyarországnak és Szlovákiának, ami teljes mértékben fedezné a két ország finomítói igényeit. Csak éppen nem abból a forrásból, amiből a legolcsóbb.
Dízelstop Ukrajna felé
Közben Szijjártó Péter bejelentette: Magyarország leállítja az Ukrajnába irányuló dízelszállítást, miután a Barátság vezetéken január 27-én megszűnt a kőolajáramlás, és azóta sem indult újra. Nem sokkal később Robert Fico is hasonló húrt pengetett: a Slovnaft leállítja az ukrajnai exportot, és inkább otthon tartja a termelést.
Brüsszel közbelép
Az egyre hangosabb pengeváltásra reagálva az Európai Bizottság rendkívüli ülést hívott össze. Anna-Kaisa Itkonen szóvivő szerint az olajkoordinációs csoport ad hoc tanácskozáson vizsgálja az ellátási zavar következményeit és a lehetséges alternatívákat.
Szijjártó eközben jelezte: folyamatos kapcsolatban állnak az ukrán hatóságokkal, és elvárják, hogy Brüsszel az uniós szabályok őreként viselkedjen, ne „Ukrajna Bizottságként”. Szerinte a horvát félnek a Barátság vezeték kiesése idején nem lenne joga megtagadni az orosz olaj tengeri szállítását Magyarország és Szlovákia felé.
A kérdés tehát nem az, hogy van-e cső. Hanem az, hogy ki hajlandó drágábban tankolni a politikai elvekért – és ki nem.
