Sok magyar munkavállaló csak a nyugdíjkorhatár küszöbén szembesül azzal, hogy korábbi munkahelyén nem jelentették be, így szolgálati ideje hiányos. Bár a bizonyítási kényszer az igénylőn van, számos jogi és adminisztratív eszköz létezik az elmaradt évek igazolására és a nyugdíj összegének megmentésére.
A magyar nyugdíjrendszer egyik legnagyobb buktatója, amikor az aktív évek végén derül ki: a nyilvántartásban tátongó lyukak vannak. Ez különösen a kilencvenes évek „vadkapitalizmusában” dolgozókat vagy a trükköző kkv-k alkalmazottait érintheti érzékenyen.
A probléma súlyát jelzi, hogy a be nem jelentett munkaviszony nemcsak a nyugdíj összegét csökkentheti drasztikusan, hanem akár a jogosultság elvesztését is eredményezheti – írta a Haszon.hu.
Ha valaki hiányosságot tapasztal a nyugdíjhoz szükséges szolgálati idejében, adategyeztetési eljárást kell kezdeményeznie. Ezt az ügyfél kérelmére vagy hivatalból is elindíthatja a nyugdíjbiztosítási szerv, amely első lépésként részletes kimutatást küld az érintettnek a nyilvántartott adatokról.
Amennyiben egy korábbi munkaviszony nem szerepel a rendszerben, azt elsősorban hivatalos dokumentumokkal kell igazolni. A legmegbízhatóbb bizonyítékok a korabeli iratok, például munkaszerződés, bérjegyzék, TB-kiskönyv, kilépő dokumentumok, adóbevallások vagy bankszámlakivonatok.
Bizonyítékok kellenek
Lényegében minden olyan okirat elfogadható, amely egyértelműen bizonyítja a munkaviszony fennállását és időtartamát. Ha ezek nem állnak rendelkezésre, végső esetben tanúvallomás is szóba jöhet, de ehhez hiteles, egymást erősítő nyilatkozatok szükségesek egykori kollégáktól vagy vezetőktől.
A benyújtott bizonyítékok alapján a kormányhivatal vizsgálatot folytat, amely során akár a korábbi munkáltatót is megkeresheti, vagy levéltári és cégbírósági adatokat is bevonhat. Az eljárás végén döntés születik arról, hogy az adott időszak elismerhető-e szolgálati időként.
Problémát jelenthet, ha a munkáltató megszűnt, nem maradtak fenn dokumentumok, és tanúk sem érhetők el – ilyenkor a hiányzó évek akár végleg elveszhetnek. Ha viszont a cég még működik, de nem együttműködő, az ügy bíróság elé vihető.
Bizonyos esetekben lehetőség van arra is, hogy a hiányzó időszakra utólag befizessék a nyugdíjjárulékot, így pótolva a szükséges szolgálati időt.
Mindeközben tovább nő a különbség a bérek és a nyugdíjak között: míg a nettó átlagkeresetek reálértéke közel 5 százalékkal emelkedett egy év alatt, addig a nyugdíjaké ennek még a felét sem érte el. Az adatok alapján az átlagnyugdíj növekedése jelentősen elmarad a keresetekétől, ami hosszabb távon tovább mélyítheti a különbségeket.
