Hajszálon múlt, hogy 2009 telén ne boruljon fel a magyar földgázellátás: Hernádi Zsolt, a Mol elnök-vezérigazgatója a Telexnek adott interjúban idézte fel, milyen közel kerültek ahhoz, hogy ipari fogyasztókat kapcsoljanak le, majd rövid időn belül bejelentsék, a rendszer irányíthatatlan. A helyzetet akkor egy orosz-ukrán vita miatt leálló Testvériség vezeték és egy rendkívüli hideget jelző előrejelzés tette különösen kockázatossá: a Mol vezetése már azt számolta, hogy akár mínusz 20 fok is jöhet – írta a Világgazdaság.
Hernádi Zsolt elmondása szerint ilyen időjárásnál a fogyasztás ugrásszerűen nő: „minden 1 fok különbség napi 2 millió köbméter többletfogyasztást jelentett”.
2009 telén nem sokon múlt, hogy összeomoljon a magyar gázellátás. A döntési terv szerint előbb a megszakítható ipari fogyasztókat. Ezután a nagy üzemeket kapcsolták volna le, és ha a helyzet tovább romlik, bejelentik, hogy a rendszer irányíthatatlan. Hernádi Zsolt szerint ez a lakosságnál már azt jelentette volna, hogy egyes helyeken van fűtés, máshol nincs.
A krízist végül nem a rendszer ereje, hanem a szerencse oldotta meg. A várt mínusz 20 helyett csak mínusz 8 fok érkezett, és az orosz–ukrán vita miatti leállás is gyorsan rendeződött. A példa jól mutatja, mennyire sérülékeny az ellátás, ha egyszerre nő a fogyasztás és szűkül a bejövő kapacitás.
Bár azóta erősödött a magyar infrastruktúra – stratégiai tároló, több betáplálási irány, régiós összekapcsoltság – egy komolyabb havária esetén a térség továbbra is kiszolgáltatott, különösen, ha a tranzitországok saját ellátásukat védve visszatartanak mennyiségeket. Az LNG pedig drágább és kockázatosabb, mint a csővezetékes gáz.
