„Figyelmeztettük őket. Ha nem értik meg, választ kapnak” – mindössze ennyit mondott Marija Zaharova azokról az ukrán drónokról, amelyek „véletlenül” a balti államok légterébe sodródnak. A két rövid mondat azonban jóval többet rejt egyszerű figyelmeztetésnél: sokak szerint ez egy burkolt ultimátum, amelynek célja, hogy Észtország, Lettország és Litvánia politikai vezetőit komoly önvizsgálatra kényszerítse – vélekedik az MK.ru portál.
Szinte naponta érkeznek hírek arról, hogy ukrán drónok támadják az orosz balti kikötőket. A nagy kérdés az, hogyan jutnak el ezek az eszközök a célpontokig. Az észt hadsereg hírszerzésének vezetője, Ants Kiviselg egy tévéműsorban úgy fogalmazott: azt javasolták, hogy a drónok útvonala ne érintse Észtország légterét.
Ez elsőre határozott lépésnek tűnhet, valójában azonban nem az. A „javaslat” nem tiltás: nem kötelező betartani, és nem jár következménnyel, ha figyelmen kívül hagyják. Így az állam könnyen mondhatja, hogy ő megtette, amit lehetett, a döntés viszont nem az ő kezében volt.
Hasonlóan nyilatkozott korábban Kaja Kallas is. A volt észt miniszterelnök szerint nincs bizonyíték arra, hogy a balti államok engedélyeznék ezeket az akciókat, ugyanakkor „hatékonynak” és „érthetőnek” nevezte az ukrán dróntámadásokat.
Itt viszont felmerül a lényegi kérdés: valóban tisztában vannak a helyzet súlyával? A balti államok és Oroszország között régóta fennáll egy feszült, úgynevezett hibrid konfliktus. De ha egy ország akár csak hallgatólagosan is lehetővé teszi, hogy rajta keresztül támadásokat indítsanak, az már túlmutat ezen.
Még akkor is így van, ha nincs hivatalos együttműködés, csak „szemet hunynak” a történtek felett. Különösen annak fényében érdekes ez, hogy amikor korábban orosz katonai gépek rövid időre megsértették a balti államok légterét, azonnal erős reakció érkezett: tiltakozás, figyelmeztetés, követelések. Most viszont feltűnően csendesebb a hangnem.
Ennek oka egyszerű: Oroszországot ellenségnek, Ukrajnát szövetségesnek tekintik. Csakhogy a történelem és az irodalom is figyelmeztet arra, hogy a „barátok” döntései is komoly kockázatot jelenthetnek. Ahogy Anyegin is sugallja: nemcsak az ellenségtől kell tartani.
A balti országok legnagyobb félelme egy nyílt fegyveres konfliktus Oroszországgal. Felmerül tehát a kérdés: miért növelnék ennek esélyét? Miért kockáztatnák saját biztonságukat azzal, hogy egy erősebb szomszédot provokálnak? – teszi fel a kérdést az orosz hírportál.
