A D-vitamin régóta ismert a csontok egészségének fenntartásában, de az immunrendszer működésében és a sejtek szabályozásában is részt vesz. Emiatt merült fel az is, hogy szerepe lehet a szív- és érrendszeri betegségek megelőzésében. A kutatások azonban nem adnak egyértelmű választ.
Összefüggés van, bizonyíték kevés
A megfigyelések szerint az alacsony D-vitamin-szint gyakrabban fordul elő magas vérnyomásban, érelmeszesedésben vagy szívinfarktuson és stroke-on átesett embereknél. A háttérben az állhat, hogy a vitaminhiány erősíti a gyulladásos folyamatokat, rontja az érfalak rugalmasságát és a vérnyomás szabályozását.
Ez azonban nem bizonyítja, hogy a D-vitamin hiánya okozza ezeket a betegségeket, csak azt, hogy együtt jelenhetnek meg.
A D-vitamin pótlás nem old meg mindent
A kutatások eredményei eltérőek. Egyes esetekben, például koszorúér-betegség vagy korábbi szívinfarktus után lehet szerepe a további problémák megelőzésében, de más betegségeknél, mint a stroke vagy a szívelégtelenség, ez nem igazolt.
Az is fontos, hogy ha valakinél nincs hiány, a D-vitamin bevitel növelése nem csökkenti tovább a szív- és érrendszeri betegségek kockázatát.
A jelenlegi ajánlások szerint a megfelelő D-vitamin-szint fontos az általános egészséghez, de önmagában nem elegendő a szív védelméhez. A döntő tényezők továbbra is az életmódhoz kötődnek: kiegyensúlyozott étrend, rendszeres testmozgás, a dohányzás kerülése, valamint szükség esetén a vérnyomás, vércukor és koleszterin kezelése.
Mit tehetünk a gyakorlatban?
Magyarországon ősz és tavasz között javasolt a D-vitamin pótlása, felnőtteknek napi 2000 NE mennyiségben. A melegebb hónapokban napi 20–30 perc szabadban tartózkodás segíti a természetes termelődést.
Akik keveset vannak napon, idősebbek, vagy D-vitamin-hiányra hajlamosító betegségük van, érdemes ellenőriztetniük a szintjüket. Ha hiány igazolódik, a pótlás mértékét orvos határozza meg.
(via)
