A betegséget a Lassa-vírus okozza, amely főként fertőzött rágcsálókkal – különösen az úgynevezett „multimammate rat” (többemlős patkány) – való érintkezés útján terjed az emberre. A vírus a rágcsálók vizeletével vagy ürülékével szennyezett élelmiszeren, tárgyakon keresztül jut be a szervezetbe, de emberről emberre is átadható testnedvek révén, különösen egészségügyi környezetben.
A betegség tünetei rendkívül változatosak lehetnek. Sok esetben enyhe lefolyású, influenzaszerű panaszokkal indul – láz, fejfájás, gyengeség –, azonban súlyosabb esetekben vérzések, légzési nehézségek, idegrendszeri tünetek és több szervet érintő károsodás is kialakulhat. A halálozási arány az összes fertőzött körében viszonylag alacsonyabb, de a kórházba került betegek esetében akár 15–20% is lehet, ami különösen veszélyessé teszi. A fertőzés egyik gyakori szövődménye a tartós halláskárosodás, amely a túlélők jelentős részét érinti.
A Nyugat-Afrika több országában – például Nigéria, Sierra Leone és Libéria területén – a Lassa-láz endémiás, vagyis folyamatosan jelen van. Évente több százezer fertőzés történhet, bár ezek jelentős része nem kerül hivatalosan diagnosztizálásra. Az egészségügyi rendszerek korlátozott kapacitása, a szegényes higiéniai körülmények, valamint a rágcsálókkal való gyakori kontaktus mind hozzájárulnak a vírus fennmaradásához és terjedéséhez.
Európában is megjelent
Európa szempontjából a Lassa-láz jelenleg nem jelent tömeges járványveszélyt, ugyanakkor nem tekinthető teljesen irrelevánsnak sem. A globalizáció és a nemzetközi utazások következtében időről időre előfordulnak úgynevezett „importált esetek”, amikor fertőzött személy érkezik Afrikából európai országokba. Ilyen eseteket már regisztráltak többek között Németország, Egyesült Királyság és Hollandia területén is. Ezek az esetek általában gyors izolációval és szigorú járványügyi intézkedésekkel kezelhetők, így eddig nem alakult ki széles körű európai terjedés.
Az európai egészségügyi rendszerek felkészültsége, a fejlett diagnosztikai háttér és a fertőzéskontroll intézkedések jelentősen csökkentik a vírus továbbterjedésének esélyét. Ugyanakkor az olyan tényezők, mint a klímaváltozás, a migráció és az egyre gyakoribb globális mobilitás hosszabb távon növelhetik annak kockázatát, hogy egzotikus fertőző betegségek – így a Lassa-láz is – megjelenjenek a kontinensen.
