A kutatók szerint a készítmény nem közvetlenül pusztítja a rákos sejteket, hanem azok működését és terjedését befolyásolja.
A vizsgálatok arra utalnak, hogy a szóban forgó hatóanyag képes lehet gátolni azokat a biológiai folyamatokat, amelyek a daganatok növekedéséhez és terjedéséhez szükségesek. A szakemberek különösen azt emelték ki, hogy a gyógyszer hatással lehet a sejtek közötti kommunikációra és a daganat környezetére, ami kulcsszerepet játszik a rák előrehaladásában.
A kutatás egyik nagy előnye, hogy nem egy teljesen új fejlesztésről van szó: a hatóanyagot már évek óta alkalmazzák a magas vérnyomás kezelésére, így biztonságosságáról és mellékhatásairól már jelentős mennyiségű adat áll rendelkezésre. Ez jelentősen felgyorsíthatja a klinikai vizsgálatokat, és közelebb hozhatja a gyakorlati alkalmazást is.
A tudósok ugyanakkor hangsúlyozzák, hogy az eredmények egyelőre kísérleti fázisban vannak, és további vizsgálatok szükségesek annak megállapítására, hogy a kezelés mennyire hatékony különböző daganattípusok esetében. A cél az, hogy a jövőben a meglévő terápiák kiegészítéseként alkalmazzák, növelve ezzel a kezelések hatékonyságát.
Az utóbbi időszakban egyre több kutatás mutat rá arra, hogy már ismert gyógyszerek újrafelhasználása komoly áttöréseket hozhat az onkológiában. A szakértők szerint ez az irány nemcsak gyorsabb, hanem költséghatékonyabb is lehet, mint teljesen új gyógyszerek kifejlesztése.
Bár a mostani eredmények biztatóak, a klinikai alkalmazásig még hosszú út vezet. A kutatók azonban optimisták: ha a további vizsgálatok is megerősítik a hatékonyságot, egy széles körben ismert és elérhető gyógyszer új eszközt adhat az orvosok kezébe a rák elleni küzdelemben.
(via)
