Az Európai Unió az élelmiszer-önellátás utolsó biztos pontját kockáztatja a Mercosur-megállapodással. Erről beszélt Nagy István agrárminiszter az Oeconomus Gazdasági Klub rendezvényén. A miniszter szerint miközben Európa gazdasága évek óta stagnál, az unió rossz válaszokat ad a kihívásokra. Egy olyan szabadkereskedelmi egyezmény felé sodródik, amely súlyos árat fizettethet az agráriummal.
A dél-amerikai tömörülés, amely Argentína, Brazília, Uruguay és Paraguay részvételével működik, már 2019-ben politikai megállapodásra jutott az EU-val. De a szerződés ratifikációja azóta sem történt meg. Nagy István szerint nem véletlenül. Az egyezmény az európai gazdák versenyképességét gyengítené, miközben az unió más területeken már így is visszavonulót fújt.
Úgy fogalmazott, Európa „lemondott az acélról, lemondott az energiáról”, és most az élelmiszer-önellátást is feláldozná. „Éhes gyomorral nem fog jólesni szuperautót vezetni” – mondta, hangsúlyozva, hogy az agráriumot kritikus infrastruktúraként kell kezelni.
A miniszter a jelenlegi piaci zavarokra is példát hozott. Miután az EU vámot vetett ki a kínai elektromos autókra, Kína válaszul a tejtermékeket sújtotta, ami jelentős áresést okozott. Szerinte ha a dél-amerikai import tovább növekszik, az európai termelők helyzete tovább romolhat.
Nagy István az uniós környezetvédelmi politikát is bírálta, kettős mércét emlegetve. Miközben az európai gazdák szigorú szabályoknak felelnek meg, addig a több ezer kilométerről érkező termékek szállításának környezeti terhei szerinte kevésbé kerülnek fókuszba – írja az Index.
A Mercosur mellett az ukrán szabadkereskedelmi megállapodást is problémásnak nevezte. Azt állította, hogy az EU szántóterületeinek egyharmada Ukrajnában található, az exportált búza és étolaj jelentős része onnan érkezik, miközben az ottani termelésre nem ugyanazok a szabályok vonatkoznak, mint az uniós gazdákra.
A miniszter szerint Magyarország Franciaországgal, Lengyelországgal, Ausztriával és Írországgal együtt dolgozik azon, hogy blokkoló kisebbséget hozzanak létre a megállapodás megakadályozására.
Palóc André, a Nemzetgazdasági Minisztérium szóvivője arról beszélt, hogy az élelmiszer nem pusztán gazdasági, hanem stratégiai és társadalmi kérdés. A háború és az energiaválság megmutatta, hogyan épül egymásra a földgáz, a műtrágya, a termény és végső soron a kenyér ára.
Szerinte nem lehet kizárólag a német gazdaság teljesítményére építeni, és hangsúlyozta, hogy a magyar államadósság az uniós átlag alatt marad. A földművelést pedig nemcsak gazdasági tevékenységnek, hanem életformának nevezte.
„A kérdés az, hogy meg tudjuk-e őrizni azt az életmódot és minőséget, amit a magyar gazdálkodás jelent” – fogalmazott, hozzátéve: komoly érdekek dolgoznak azon, hogy az európai agrárium jelenlegi formájában ne maradhasson fenn.
