Míg a munkavállalók jelentős része továbbra is kétszámjegyű fizetésemelést remél az infláció után, a cégek többsége visszafogottabb bérnövekedéssel tervez.
Mire jó a teljesítményértékelés?
Nógrádi József, a Trenkwalder stratégiai kapcsolatokért felelős igazgatója szerint a nagyvállalatoknál a teljesítményértékelés a bérek, a fejlesztések és a HR-stratégia alapja. Bodor Fruzsina, a Prohuman Zrt. vezetője hozzátette, hogy jellemzően éves vagy féléves ciklusokra épül, célokkal, visszajelzéssel és bérfejlesztéssel összekapcsolva.
A kis- és középvállalkozásoknál még gyakran informális a visszajelzés, de egyre több cég ismeri fel, hogy a strukturált értékelés nem luxus, hanem motivációs eszköz, ami segíti a munkavállalók megtartását és a bérezés átláthatóságát.
Hogyan működik jól egy értékelés?
Bodor Fruzsina szerint a jó teljesítményértékelés folyamatos visszajelzésen alapul, mérhető célokat tűz ki, visszatekint a múltbeli eredményekre, és kijelöli a fejlődési irányokat, miközben összekapcsolódik bérfejlesztéssel, képzéssel és előrelépési lehetőségekkel.
Nógrádi József javasolja a 360 fokos értékelést, ahol a munkavállalót több irányból értékelik, és a visszajelzések beépülnek a vezetés döntéseibe.
A teljesítményértékelés előnyei:
- A munkavállalók számára: világos elvárások, kiszámítható fejlődési út, érdemi visszajelzés, növekvő elköteleződés és biztonságérzet.
- A munkáltatók számára: tudatos bértervezés, hatékonyságjavulás, alacsonyabb fluktuáció, objektívebb bérezés és pontosabb visszajelzés a dolgozók teljesítményéről.
Felkészülés a teljesítményértékelésre:
- Mutassuk be konkrét, mérhető eredményeinket, pluszfeladatokat és a céltúlteljesítést.
- Ismerjük a pozíciónk piaci értékét és a reális bérsávot.
- A legerősebb érvek mérhető teljesítményre, felelősségbővülésre és piaci realitásokra épülnek, míg az érzelmi alapú érvelés a leggyengébb.
Mire számíthatunk 2026-ban?
- Minimálbér: bruttó 322 800 Ft (+11%)
- Garantált bérminimum: bruttó 373 200 Ft (+7%)
A HR-szakértők szerint a cégek számára 2026 kihívást jelent, így sok helyen csak mérsékelt béremelésre lesz lehetőség. Reálisan a fizikai pozíciókban 7–8%, a szellemi pozíciókban 3–5% a várható átlagos emelés, miközben a dolgozók jellemzően 10%-os növekedést remélnek.
Bodor Fruzsina megjegyzi, hogy az éves béremeléseket egyre később kommunikálják, a reálbérek emelkedése lassult, és a korábbi év közbeni bérkorrekciók szinte teljesen eltűntek – írja a penzcentrum.hu.
