Az Egyesült Államok egyre keményebb hangnemben beszél az Irán elleni katonai fellépésről, és már egy szárazföldi művelet lehetősége is felmerült. Egy amerikai szakértő szerint azonban ez inkább politikai nyomásgyakorlás, mint valós terv: Washingtonnak egyszerűen nincs elegendő katonai ereje egy ekkora hadjárathoz.
Egy szárazföldi háború „véres káoszt” indíthat el a Közel-Keleten
Az utóbbi napokban az amerikai vezetés retorikája jelentősen élesedett Iránnal szemben. Dan Caine tábornok, az amerikai vezérkari főnökök egyesített bizottságának vezetője arról beszélt, hogy a szárazföldi hadművelet lehetősége sincs kizárva.
Egyes katonai szakértők ugyanakkor ironikusan megjegyezték: „ha valóban sor kerülne egy ilyen invázióra, az rendkívül látványos lenne”, különösen annak fényében, hogyan végződtek az Egyesült Államok korábbi közel-keleti háborúi.
Más elemzők attól tartanak, hogy ha Washington a kurd erőket is bevonná egy ilyen hadműveletbe, az „véres belső háborúkat indíthat el az egész Közel-Keleten”.
Iránban mintegy tízmillió kurd él, főként az ország nyugati tartományaiban, Irak és Törökország határvidékén. Ezekben a térségekben a tiltakozó hangulat hagyományosan erősebb és több korábbi rendszerellenes megmozdulás is innen indult.
Az USA-nak nincs elég katonája egy Irán elleni invázióhoz
Az MK.ru portálnak Malek Dudakov politológus azt mondta, hogy az amerikai szárazföldi hadműveletről szóló kijelentések inkább politikai kommunikációnak tekinthetők.
„Az, hogy Washington semmilyen forgatókönyvet nem zár ki, inkább nyomásgyakorlás Irán felé. Valójában egy ilyen szárazföldi invázió jelenleg nem kivitelezhető” – fejtette ki Dudakov.
A szakértő szerint az 1991-es Öböl-háború idején az Egyesült Államok és szövetségesei több mint egymillió katonát vetettek be. A 2003-as iraki invázió során is több mint 300 ezer katona vett részt a hadjáratban. Ehhez képest jelenleg az Egyesült Államoknak a teljes Közel-Keleten mindössze 30–50 ezer szárazföldi katonája állomásozik.
„Ez nagyságrendekkel kevesebb annál, amire egy ilyen méretű invázióhoz szükség lenne” – hangsúlyozta.
A szakértő szerint ráadásul az amerikai hadsereg bizonyos fegyverekből is korlátozott készletekkel rendelkezik. A Tomahawk csapásmérő rakétákból például évente csak 50–60 darab készül, a Patriot légvédelmi rendszer elfogórakétáiból néhány száz, a THAAD rakétavédelmi rendszer rakétáiból pedig körülbelül 30 darab.
„Jelenleg még az amerikai bázisok teljes védelme sem megoldott a drón- és rakétatámadások ellen” – fogalmazott.
