Az Európai Bizottság új tervet mutatott be, amely jelentősen leegyszerűsítené a katonai egységek és harcjárművek áthaladását az EU területén. A cél: a kontinens felkészítése egy esetleges orosz támadásra, amellyel kapcsolatban több titkosszolgálat is egyre hangosabban figyelmeztet – derült ki az MK.ru cikkéből.
„Katonai Schengen”: Gyorsabb, egyszerűbb mozgás
Az orosz portál állítja, hogy a brüsszeli javaslat egyfajta „katonai Schengen” létrehozását célozná meg, vagyis azt, hogy a hadseregek szabadon közlekedhessenek a tagállamok között. Jelenleg ugyanis komoly akadályok lassítják a csapatmozgásokat:
- vannak hidak, amelyek nem bírnak el 60 tonnás tankokat,
- túl szűkek a vasúti alagutak,
- a helyi közúti szabályozásoknak nem felelnek meg a konvojok,
- és akár 45 napos előzetes engedélykérésekkel is számolni kell.
Az EU külügyi vezetője, az észt Kaja Kallas szerint, ha valódi vészhelyzet adódna, ezek a késlekedések súlyos árat jelentenének. Ezért a Bizottság sürgősségi átkelési szabályokat is javasolt, amelyek vészhelyzetben mentességet adnának például a teherautó sofőrök pihenőidejére vagy a vámeljárásokra vonatkozó előírások alól.
500 kritikus infrastruktúra és akár 100 milliárd eurós költség
Az EU szakértői 500 olyan hidat, alagutat, kikötőt, repülőteret és útvonalat azonosítottak, amelyeket meg kell erősíteni, hogy elbírják a nagy tömegű katonai járművek forgalmát. A fejlesztések teljes költségét akár 100 milliárd euróra becsülik.
A 2028–2034-es uniós költségvetés tervezete tízszeresére emelné a katonai mobilitásra fordított keretet: 17,6 milliárd euróra. Ez azonban több tagállamnál ellenállásba ütközik, mivel a teljes – nagyjából 2 billió eurós büdzsé – csökkentését szeretnék elérni.
Az Európai Uniós államok ugyanakkor már júniusban vállalták, hogy GDP-jük 5 százalékát védelemre költik, ebből 1,5 százalékot a kritikus infrastruktúrák megerősítésére. Emellett Brüsszel egy új, 150 milliárd eurós védelmi hitelprogramot is elindítana, hogy a tagállamok modernizálhassák közlekedési hálózataikat, katonai igényekhez igazítva.
A Bizottság hangsúlyozza: a katonai mobilitási terv nem a NATO helyett, hanem annak kiegészítéseként készül.
„Ez Európa legfontosabb biztosítási kötvénye” – fogalmazott Kaja Kallas, hozzátéve: az új rendszer célja a hiteles elrettentés megteremtése, abban a reményben, hogy a gyakorlatban soha nem kell bevetni.
