A magyarok döntő többsége ellenzi Ukrajna európai uniós csatlakozását, és még ennél is nagyobb arányban utasítja el az ország katonai támogatását – derül ki a Nézőpont Intézet és a közmédia együttműködésében készült kutatásból. Az eredményeket az M1 szombat reggeli műsorában ismertette Erdélyi Rezső Krisztián elemző.
Az elemző szerint az Európai Unión belül erős politikai akarat mutatkozik Ukrajna katonai támogatására és uniós felvételére, miközben ez inkább a háború eszkalációját erősítené, nem pedig a békét vagy a tűzszünetet. Úgy fogalmazott, Ukrajna csatlakozása az Európai Unió gazdasági helyzetét tovább gyengítené.
Erdélyi Rezső Krisztián hangsúlyozta: a magyar társadalom tisztán látja a csatlakozás következményeit, ahogyan más uniós országok polgárai is, ám sok helyen a politikai elit figyelmen kívül hagyja a lakosság véleményét. Szerinte Ukrajna EU-tagsága súlyos csapást mérne az európai gazdaságra – írja a hirado.hu.
A kutatás adatai alapján már egy 2025 áprilisi felmérésben is 62 százalék ítélte meg negatívan Ukrajna csatlakozását, ez az arány mára 67 százalékra nőtt. Az elemző szerint ebben szerepet játszik, hogy egyre világosabbá válnak a gazdasági következmények, különösen a mezőgazdaságban. Ukrajna jelentős agrárkapacitása komoly versenyhelyzetet teremtene olyan országok számára, mint Magyarország, Franciaország vagy Lengyelország.
Erdélyi kitért arra is, hogy bár a Tisza Párt egy korábbi belső szavazásán a támogatók többsége Ukrajna EU-csatlakozása mellett állt ki, a kérdés az ellenzéki párt szavazótáborát is megosztja. Megjegyezte: az Európai Unió részéről egyre korábbi céldátumok merülnek fel Ukrajna felvételére, miközben a magyar kormány ezt a nemzeti érdekekkel ellentétesnek tartja.
A felmérés szerint Ukrajna katonai támogatását a válaszadók 69 százaléka utasítja el, ami még az uniós csatlakozás elutasítottságánál is magasabb arány. Erdélyi Rezső Krisztián szerint ez azért lényeges, mert míg az EU-tagság gazdasági válságot hozhatna, addig a katonai támogatás a háború elhúzódását eredményezné.
Az elemző végül arra is felhívta a figyelmet, hogy bár több nyugat-európai vezető a katonai támogatás fokozása mellett érvel, az európai hadseregek jelenleg nincsenek olyan állapotban, hogy más országok katonai erejét érdemben támogassák. Ez egy hosszú ideje fennálló probléma, amely a hidegháború időszakára vezethető vissza.
