Első alanyunk Szuperák Barbi volt, aki számára nincs olyan zene, amelyet csak a négy fal között hallgat, szerinte még Akon sem gáz. Barbi feltárta életének dalait – hogy mire bulizik, sír, valamint azt is elmondta, mi az, amit sosem bírna meghallgatni.
Ez most a kedvenc dalom:
– Én alapból retro zenéket hallgatok, de most is egy 8 éves zene az, amit szinte minden nap beteszek – akár többször is. Ez a dal Dennis Lloyd Nevermind című slágere. Valahogy ez az a zene mostanság, amivel le tudok kicsit relaxálni. A legtöbbször a kocsiban hallgatom. Jó a flow-ja, valahogy kikapcsol, jó rá vezetni és utazni is.
A zene, ami végigkísérte az életem:
– Kislány koromban volt a nagy kedvencem, ez pedig Peat Jr & Fernando Itt a nyár című dala, amit én is feldolgoztam, pont azért, mivel sokat jelent számomra. Nagyon pozitív és felspanoló, vidám zene, valószínű ez vonzott benne már egészen fiatalon is. Én is egy ilyen vidám nő vagyok, mindig a dolgok pozitív oldalára tekintek.
Ebbe a zenébe emlékeket zártam:
– Ez könnyű: Black Eyed Peas, Ozuna és J Rey Soul közös dala a Mamacita. Amikor ismerkedtünk Zolival ez volt a sláger, és szerelmünk kezdetét juttatja minden egyes alkalommal eszembe.
Ez a zene a party-himnuszom:
– Nekem mindig van egy zene, ami beragad. Dimitri Vegas Thank You című dala most az abszolút party-zeném, amelyben Like Mike, Dido, Tiesto és W&W is közreműködik. Konkrétan Dimitri Vegas miatt készülünk most Ibizára Zolival – hát hallanom kell ezt a dalt élőben. Megbolondulok ettől a daltól. Azonnal táncolni támad kedvem.
A zene, amire sírni szoktam:
– Van egy Linkin Park feldolgozás, ami – nem tudom, miért – olyan érzéseket vált ki belőlem, hogy csak na. Mintha egyszerre tépné fel a lelkem összes sebét. Ez a Linkin Park In the end Mellen Gi és Tommee Profitt féle modern remix, amelyben lágy zongoraszó van és egy lány énekel. Nagyon sokat sírtam már erre a dalra.
Sosem vallanám be, hogy tetszik:
– Lehet, hogy defektes vagyok, de nincs ilyen. Tudom, hogy sokan vannak így például a mulatóssal és soha nem vállalnák fel, hogy szeretik. Én mindent felvállalok, nincs mit szégyellni ezen. Én még az ilyen nagyon régi magyar nótákat is imádom. Szerintem még Akon sem gáz.
A zene, amit nem bírok meghallgatni:
– Valahogy a metálzene frusztrálttá tesz, bántja a fülemet. Egyszerűen nem szeretem, túl erőszakos nekem. Üvöltenek benne, meg a gitárzúzás… Nem az én világom.
