Két ukrán biztonságpolitikai szakértő szerint Európa, így Magyarország sem tekintheti magát kívülállónak az orosz–ukrán háború idején. Állításuk szerint a kontinens már rég egy hibrid konfliktus része, még ha ezt sokan nem is érzékelik.
Mariia Kovach, a Stratégiai Kommunikációs és Információbiztonsági Központ vezetői tanácsadója szerint Ukrajna csak olyan békét fogadhat el, amely tartós és nem az Oroszország feltételeire épül.
A szakértő szerint a háború súlyos emberi áldozatokkal jár: több mint 15 ezer civil vesztette életét, és mintegy 20 ezer ukrán gyermeket hurcoltak el orosz területekre. A béketárgyalások ugyan folynak, de Ukrajna csak akkor lát esélyt valódi előrelépésre, ha erősebb katonai támogatást kap.
Kovach a „peace through strength” elvét idézve hangsúlyozta, hogy a hatékony légvédelem és a modern fegyverek biztosítása segíthet rákényszeríteni Moszkvát a komoly tárgyalásokra.
A szakértő arról is beszélt, hogy Ukrajna már 2014 óta próbálja megvédeni információs terét az orosz befolyástól. Ennek részeként betiltották többek között a VKontakte közösségi hálót és számos orosz médiacsatornát.
A hatóságok 2021-ben két kulcsfontosságú intézményt hoztak létre a dezinformáció elleni küzdelemre, amelyek azóta az információs hadviselés egyik központi szereplői lettek.
A beszélgetésben részt vevő másik szakértő, Makszak a Geraszimov-doktrína logikájára hivatkozva magyarázta a folyamatot. Szerinte az információs manipuláció az első lépcső, amely politikai befolyásoláshoz, végül fegyveres konfliktushoz vezethet – írja az Index.
Úgy véli, Európa sokszor alábecsüli ezt a fenyegetést, mert a lakosság nem élte át közvetlenül a háború pusztítását.
A szakértők szerint ezért veszélyes az a gondolat, hogy a kontinens békében él. Szerintük a hibrid hadviselés, a propaganda, a szabotázs és az információs műveletek már most is a konfliktus részei, amelyek Európa országait is érintik.



