Németországban a 3-3,5 milliós török közösség 440 ezer tagja szavazott igennel a törökországi alkotmány módosításáról rendezett népszavazáson - írta kedden a Bild című lap hivatalos török adatokra hivatkozva.
A Németországban élő török kisebbség 1,4 millió tagja rendelkezik választójoggal Törökországban. A vasárnapi népszavazáson a részvételi arány 44 százalékos volt, ez növekedés a legutóbbi két szavazáson, a 2015 júniusában tartott, majd novemberben megismételt parlamenti választásokon regisztrált 32 százalékhoz, illetve 40 százalékhoz képest.
A vasárnapi népszavazáson az 1,4 millió szavazásra jogosult németországi török 44 százaléka, azaz mintegy 616 ezer szavazó vett részt, akiknek a 63 százaléka voksolt igennel az alkotmánymódosításra, ami 440 ezer embert jelent.
Ez jóval meghaladja az igenek Törökországban - 86 százalékos részvételi arány mellett - regisztrált 51,34-os százalékos arányát, de alacsonyabb a Belgiumban szavazó törökök körében regisztrált 75 százaléknál és az ausztriai 73,2 százaléknál.
Németországban a legnagyobb - 75,89 százalékos - arányban az észak-rajna-vesztfáliai Essenben szavaztak igennel, a legalacsonyabb aránnyal - 50,13 százalékkal - pedig Berlinben győztek az igenek.
Az adatok közül a német politikában a legtöbben azt emelik ki, hogy csaknem kétharmados a Recep Tayyip Erdogan török államfő jogkörét szélesítő alkotmánymódosítás támogatottsága. Ebből leginkább azt a következtetést vonják le, hogy félresikerült a török közösség társadalmi integrációja. Például az Angela Merkel kancellár vezette Kereszténydemokrata Unió (CDU) egyik legtekintélyesebb politikusa, Wolfgang Bosbach a Bildnek nyilatkozva hangsúlyozta: "tudomásul kell venni, hogy a nálunk élő törökök közül százezrek gazdasági és szociális értelemben ugyan Németországhoz lojálisak, de politikailag és ideológiailag Erdoganhoz".
A szintén CDU-s szövetségi belügyminiszter, Thomas de Maiziere a Rheinische Post című lapnak azt mondta, nem szabad hagyni, hogy még inkább "szétsodródjanak" a Németországban együtt élő kultúrák. Ezért "elvárom, hogy a németországi törökök és a német-török kettős állampolgárok részt vegyenek a közös jövőről szóló konstruktív vitában" - mondta de Maiziere.
A CDU testvérpártja, a bajor Keresztényszociális Unió (CSU) részéről már röviddel az urnazárás után sürgették a török európai uniós csatlakozási tárgyalások leállítását és annak a célkitűzésnek a feladását, hogy Törökország valaha is az EU tagja lehet. A népszavazás nyomán azt a régi követelést is újra elővették, hogy a kettős állampolgárság szabályozásában vissza kell állítani a koalíciós társ szociáldemokraták (SPD) nyomására eltörölt úgynevezett opciós kötelezettséget, azt a szabályt, hogy a nem uniós vagy svájci bevándorlók Németországban született gyermekeinek választaniuk kell szüleik állampolgársága és a német állampolgárság között.
Az ellenzéki Zöldek szerint be kell látni, hogy a törökök beillesztése a többségi társadalomba nem sikeres. A népszavazás németországi eredménye azt jelzi, hogy Németország eddig nem volt kellően nyitott a területén élő törökökkel szemben, ezért "van egy integrációs problémánk" - fogalmazott Ckaudia Roth, a Zöldek egyik vezetője, a szövetségi parlament (Bundestag) alelnöke a Die Welt című lapnak. Szerinte nem korlátozni, hanem szélesíteni kellene a német állampolgárság megszerzésének lehetőségét, és egyebek mellett lehetővé kell tenni, hogy a helyi választásokon a német állampolgárok és az uniós állampolgárok mellett a németországi török állampolgárok is szavazhassanak.
A Zöldek egyik társelnöke, a török származású Cem Özdemir szerint a török közösségnek is van tennivalója. Úgy tűnik, hogy a közösség egy része úgy érzi, "elég lábujjhegyen állni a német alkotmány talaján", ezért fel kell szólítani őket, hogy kötelezzék el magukat teljes mértékben az alaptörvény és a német értékek mellett - mondta a politikus a Bildnek.
Az ARD országos köztelevíziónak nyilatkozva megjegyezte: szembesíteni kell az igennel szavazókat azzal, hogy Németországban demokráciában élnek, hazájukban viszont szavazatukkal "diktatúrát" építenek.
Vannak más vélemények is. Thomas Kufen, Essen CDU-s főpolgármester a Bildnek azt mondta, sokkhatásként érte, hogy városában 75,89 százalékkal győztek az igenek, azonban az alacsony, csupán 44 százalékos részvételi arányt akár az is magyarázhatja, hogy sokan azért nem szavaztak, mert "régóta Németországot tekintik a hazájuknak", és ezért úgy érezték, hogy a törökországi alkotmány módosítása nem tartozik rájuk.
Necla Kelek szociológus szerint az igenek csaknem kétharmados aránya annak tulajdonítható, hogy "nagyon sok németországi török valójában nem is Németországban él". A közösség meghatározó része a hatvanas években érkezett vendégmunkások után, a családegyesítés révén kibontakozott második bevándorlási hullámmal telepedett le Németországban, és a kevéssé fejlett közép- és kelet-törökországi térségekből származik. Ők "törökök akarnak maradni" - mondta a szakértő a Bildnek.
Az is fontos tényező, hogy Németországban nemigen vannak a törökországi állami, egyházi intézményrendszertől függetlenül működő mecsetek. Így a németországi mecsetek lényegében az Erdogan-féle kormányzó Igazság és Fejlődés Pártja (AKP) "kampányirodái" - mondta Necla Kelek.
