Az egész felsőoktatás megváltozhat a mesterséges intelligencia miatt, mert a hallgatók a szakirodalom helyett inkább a ChatGPT-t használják a beadandójuk, de még a szakdolgozatuk megírásához is.
Rohamosan fejlődik a mesterséges intelligencia, az eszközök ráadásul bárki számára könnyedén elérhetővé váltak. A ChatGPT az egyik legnépszerűbb platform, ami ugyan nem tud tökéletesen magyarul, mégis hatalmas népszerűségre tett szert a felsőoktatásban tanuló diákok körében. Ez viszont teljesen felboríthatja az egyetemeket.
A hallgatók ugyanis a beadandójuk megírásához, a szakdolgozatuk megalkotásához, de még az online vizsgáikhoz is rendszeresen használják – derül ki a Telex cikkéből.
Március elején ezért az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) Tudománypolitikai Irodája egy online konferenciát is szervezett, hogy kiderítsék, mennyiben változott az egyetemi világ a ChatGPT megjelenése óta.
Nemrég a Szegedi Tudományegyetem (SZTE) is így tett, azonban itt egy zárt körű szakmai műhelybeszélgetést tartottak arra keresve a választ, hogy hogyan védekezhet az oktatás a mesterséges intelligencia (MI) generálta szövegek ellen, és hogyan építhető be az MI az oktatásba.
„Ez olyan, mintha megkérném a barátomat, hogy írjon nekem egy szakdolgozatot” – mondta Fenyvesi Anna, a szegedi bölcsészkar Angol-Amerikai Intézetének vezetője a ChatGPT-ről.
Fenyvesi a szoftver etikátlan használatára hívta fel a figyelmet, ami abban nyilvánul meg, amikor egy hallgató az MI-t használja részben vagy egészben a beadandójának vagy a szakdolgozatának a megírásához.
A probléma az, hogy ez a „csalás” hivatalosan plágiumnak sem nevezhető, mivel az ennek vizsgálatára szakosodott eszközök még nem járnak olyan fejlettségi szinten, hogy teljes bizonyossággal meg tudják állapítani, hogy a szöveg lopott-e.
A tanár január elején találkozott először olyan vizsgázóval, aki egy online számonkérést a mesterséges intelligencia segítségével akart megírni. A gyanút, miszerint csalásról lehet szó, a Google keresési eredményei sem tudták igazolni. A mondatok egyik fele ugyanis értelmes volt, míg a másik fele nem. Végül egy a programozóként dolgozó fiával való beszélgetés vezette rá, hogy a hallgató a vizsgán a ChatGPT-t használta.
„Ha az ember ezt végiggondolja, akkor innentől kezdve borulnak a beadandók, borulnak a szakdolgozatok, borulnak a PhD-disszertációk. Felborul az európai felsőoktatásnak az a több száz év alatt bejáratott rendszere, hogy a hallgató olvas, aztán ír, amit ír, beadja és arra megkapja a diplomáját.”
Az egyetem a Telex megkeresésére azt nyilatkozta, a kapcsolódó szabályok áttekintése és a terület szakértőivel való konzultáció jelenleg is folyik. Úgy látják, a megoldás nem a tiltásban, hanem a számonkérések módjainak áttekintésében keresendő, hogy azok inkább olyan részeket tartalmazzanak, amelyek kevésbé vannak kiszolgáltatva a mesterségesintelligencia-alkalmazásoknak. MI-vel való csalás miatt eddig még nem indult fegyelmi ügy az SZTE-n.
A plágiumszűrés mindenhol kötelező, de jelenleg nincs olyan program, ami az MI-vel készített írásokat teljes bizonyossággal felismerné.
Gyenge Zoltán, a bölcsészkar dékánja a lapnak elmondta, hogy a BTK reagált a leggyorsabban, néhány hete a Kari Tanács elfogadta a plágiumszabályzat MI-re vonatkozó módosítását.
„A plágiummal azonos elbírálás alá esik a mesterséges intelligencia bármely formájával – részben vagy egészben – készült munka.”