ACNEWS

Putyin bosszúja: Elfogatóparancsot adott ki az észt miniszterelnök ellen

Fotó: Pixabay
Fotó: Pixabay
Oroszország elfogatóparancsot adott ki Kaja Kallas észt miniszterelnök és más balti tisztviselők ellen. Ezt ma közölte Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője.
Hirdetés
Ad image

Szerinte a körözött személyek listájára való felvételük oka a „történelmi emlékezettel” és Oroszországgal mint olyannal szembeni „ellenséges cselekedeteik”.

„Kaja Kallas. Körözik a Büntető Törvénykönyv egy cikkelye alapján” – olvasható a TASZSZ hírügynökség adatbázisában. Az adatbázis nem közli, hogy a körözést melyik cikkely alapján adták ki.

2022 novemberében az észt kormány alá tartozó munkacsoport az ország 322 szovjet műemlékéből 244-et javasolt eltávolítani vagy kicserélni.

Ezzel egy időben az orosz bűnügyi központ vezetője, Alekszandr Basztrjkin jelentést készíttetett Észtországnak az említett emlékművek lebontására vonatkozó terveiről. A nyomozók feladata elsősorban az volt, hogy az orosz jog szempontjából értékeljék a kezdeményezésben érintettek tevékenységét.

Kallas mellett több tucatnyi más balti állam politikusa és tisztségviselője szerepelt az orosz belügyminisztérium körözött személyeket tartalmazó adatbázisában. Köztük a lett parlament 68 képviselője közül 59-en, akik jóváhagyták a műemlékek védelméről Oroszországgal kötött megállapodás felmondását. A TASZSZ szerint elfogatóparancsot adtak ki Taimar Peterkop észt kormányhivatalnok és Simonas Kairys litván kulturális miniszter ellen is.

„Ezek az emberek olyan döntésekért felelősek, amelyek lényegében a történelem szégyenét jelentik. Ezek az emberek ellenséges akciókat hajtanak végre a történelmi emlékezet, az országunk ellen” – mondta Peszkov.

Marija Zaharova orosz külügyminisztériumi szóvivő szerint a balti tisztségviselők ellen kiadott elfogatóparancsok „csak a kezdet”. „A világ nácizmus és fasizmus elleni felszabadítóinak emléke előtt elkövetett bűnökért felelni kell”! – írta a Telegramban.

A balti államokat a Szovjetunió 1940-től 1941-ig és 1944-től 1991-ig megszállta. Moszkva ezt elutasítja, mivel magát tekinti a terület felszabadítójának, és minden más megközelítést „történelemhamisításnak” tart, ami Oroszországban bűncselekménynek számít.

Miután Oroszország teljes körű inváziója megkezdődött Ukrajnában, Észtország, Lettország és Litvánia elkezdte eltávolítani a szovjet emlékműveket, amelyek szerintük a szovjet megszállás szimbólumai voltak. Így 2022 augusztusában az észt hatóságok lebontottak egy szovjet emlékművet a határ menti Narva városában: egy T-34-es harckocsit, amelyet a második világháborús győzelem 25. évfordulója alkalmából állítottak fel a helyszínen. A tank eltávolítását néhány lakos és a túlnyomórészt orosz ajkú város polgármestere ellenezte – írja a blesk.cz.

A balti államok Ukrajna legnagyobb támogatói közé tartoznak az orosz agresszió elleni védekezésben. Moszkva többször megfenyegette őket, többek között az orosz kisebbséggel szembeni bánásmódjuk miatt.

Facebook
Twitter
Reddit
Telegram
Email
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés