Szerinte a körözött személyek listájára való felvételük oka a „történelmi emlékezettel” és Oroszországgal mint olyannal szembeni „ellenséges cselekedeteik”.
„Kaja Kallas. Körözik a Büntető Törvénykönyv egy cikkelye alapján” – olvasható a TASZSZ hírügynökség adatbázisában. Az adatbázis nem közli, hogy a körözést melyik cikkely alapján adták ki.
2022 novemberében az észt kormány alá tartozó munkacsoport az ország 322 szovjet műemlékéből 244-et javasolt eltávolítani vagy kicserélni.
Ezzel egy időben az orosz bűnügyi központ vezetője, Alekszandr Basztrjkin jelentést készíttetett Észtországnak az említett emlékművek lebontására vonatkozó terveiről. A nyomozók feladata elsősorban az volt, hogy az orosz jog szempontjából értékeljék a kezdeményezésben érintettek tevékenységét.
Kallas mellett több tucatnyi más balti állam politikusa és tisztségviselője szerepelt az orosz belügyminisztérium körözött személyeket tartalmazó adatbázisában. Köztük a lett parlament 68 képviselője közül 59-en, akik jóváhagyták a műemlékek védelméről Oroszországgal kötött megállapodás felmondását. A TASZSZ szerint elfogatóparancsot adtak ki Taimar Peterkop észt kormányhivatalnok és Simonas Kairys litván kulturális miniszter ellen is.
„Ezek az emberek olyan döntésekért felelősek, amelyek lényegében a történelem szégyenét jelentik. Ezek az emberek ellenséges akciókat hajtanak végre a történelmi emlékezet, az országunk ellen” – mondta Peszkov.
Marija Zaharova orosz külügyminisztériumi szóvivő szerint a balti tisztségviselők ellen kiadott elfogatóparancsok „csak a kezdet”. „A világ nácizmus és fasizmus elleni felszabadítóinak emléke előtt elkövetett bűnökért felelni kell”! – írta a Telegramban.
A balti államokat a Szovjetunió 1940-től 1941-ig és 1944-től 1991-ig megszállta. Moszkva ezt elutasítja, mivel magát tekinti a terület felszabadítójának, és minden más megközelítést „történelemhamisításnak” tart, ami Oroszországban bűncselekménynek számít.
Miután Oroszország teljes körű inváziója megkezdődött Ukrajnában, Észtország, Lettország és Litvánia elkezdte eltávolítani a szovjet emlékműveket, amelyek szerintük a szovjet megszállás szimbólumai voltak. Így 2022 augusztusában az észt hatóságok lebontottak egy szovjet emlékművet a határ menti Narva városában: egy T-34-es harckocsit, amelyet a második világháborús győzelem 25. évfordulója alkalmából állítottak fel a helyszínen. A tank eltávolítását néhány lakos és a túlnyomórészt orosz ajkú város polgármestere ellenezte – írja a blesk.cz.
A balti államok Ukrajna legnagyobb támogatói közé tartoznak az orosz agresszió elleni védekezésben. Moszkva többször megfenyegette őket, többek között az orosz kisebbséggel szembeni bánásmódjuk miatt.
