Az orosz elnök szerint fel kell gyorsítani a külkereskedelem átállítását a rubelben és a nemzeti valutákban való elszámolásra.
„A barátságtalan országok által Oroszországgal szemben bevezetett korlátozások hatást gyakoroltak a hazai üzleti lehetőségekre, megnehezítették az export- és importellátás logisztikáját, és akadályokat gördítettek az elszámolás elé” – hangoztatta Vlagyimir Putyin hétfőn egy gazdasági kérdésekkel foglalkozó videokonferencián.
„Maximális segítséget kell nyújtanunk a vállalkozóknak e problémák megoldásában, beleértve a külkereskedelem rubelben és a megbízható partnerországok nemzeti valutáiban történő elszámolásra való áttérés felgyorsítását. Szeretném hangsúlyozni, hogy az új, megváltozott körülmények között sokkal gyorsabb ütemben kell haladnunk” – tette hozzá.
Putyin március 23-án jelentette be, hogy az Ukrajna ellen indított háborúval összefüggésben barátságtalannak minősített országoktól – köztük az Európai Unió valamennyi tagállamától – Oroszország rubelben fogadja el a földgáz árát. Az elnök már akkor utalt rá, hogy a rubelért forgalmazott orosz exportcikkek listája bővülni fog.
Dmitrij Peszkov orosz elnöki szóvivő hétfőn újságíróknak azt mondta, nem publikálandó az az információ, hogy hány ország egyezett bele a rubelért való gázvásárlásba. Hozzátette, a fizetés ügyében az illetékes miniszterelnök-helyettes, Alekszandr Novak és a Gazprom tárgyal közvetlenül a vevőkkel. Peszkov szerint a Putyin rendelete utáni szállításokért valamikor májusban lesz esedékes a fizetés, ezért, mint mondta, „egyelőre még van egy kis idő”.
Novak a múlt hét végén egy cikkben azt írta, a rubelelszámolásra való áttérés Oroszországnak abból az igényéből fakad, hogy százszázalékos fizetési garanciát kapjon az orosz vagyon nyugati befagyasztásának körülményei között. A miniszterelnök-helyettes szerint a gázkereskedelemben a rubelben való elszámolás Moszkva által javasolt rendszere nagyon kényelmes az ügyfelek számára, és néhány ország már beleegyezett, hogy áttérjen az ebben a pénznemben történő fizetésre.
Putyin a hétfői gazdasági tanácskozáson azt hangoztatta, hogy a Nyugatnak az Oroszország elleni „gazdasági villámháború stratégiája kudarcot vallott”, sőt, visszaütött a szankciókat kezdeményező országokra, ahol nőtt az infláció és a munkanélküliség, romlott a gazdaság dinamikája, az európaiak életszínvonala és megtakarításaik értéke pedig csökkent.
„Arra számítottak, hogy gyorsan megingatják az ország pénzügyi és gazdasági helyzetét, pánikot keltve a piacokon, a bankrendszer összeomlását és nagymértékű áruhiányt előidézve az üzletekben” – mondta az orosz vezető.
Elmondta egyebek között, hogy a kiskereskedelmi kereslet egy rövid ideig tartó rohamot követően normalizálódott, a hálózat készletei helyreálltak a piac hatósági vezérlése nélkül.
„Helyesen cselekedtünk, amikor nem folyamodtunk a piac kézi szabályozásához, hanem szabadságot adtunk a magánvállalkozásoknak, hogy megtalálják a legmegfelelőbb, leghatékonyabb megoldásokat” – mondta.
Hangsúlyozta, hogy a költségvetésnek mostantól aktívan, pénzügyi forrásokkal kell támogatnia a gazdaság likviditását, a hitelforrások korlátozott elérhetőségének körülményei között. Rendkívül fontosnak nevezte a belső kereslet támogatását a túlzott zsugorodás elkerülése érdekében. Hozzátette, hogy óvatosan kell eljárni, de rámutatott: vannak lehetőségek, a költségvetés az első negyedévben rekordtöbbletet ért el. (MTI)
