Az orosz gazdaság zsugorodik, és a közgazdászok már az idei évre vonatkozó növekedési előrejelzéseiket is lefelé módosították. A magas kamatlábak és az ukrán dróntámadások okozta üzemanyagválság komoly terhet rónak Vlagyimir Putyin rendszerére.
Miközben Oroszország katonai téren újabb eszkalációs lépéseket tesz, a gazdasági helyzet egyre nehezebb. A heves harcok sújtotta donbászi Kosztyantinyivka városánál az orosz hadsereg állítólag új beszivárgási taktikát alkalmaz: kis létszámú egységek próbálják észrevétlenül áttörni az ukrán védelmet, majd civilnek álcázva káoszt kelteni a városban.
Ezzel párhuzamosan Putyin a NATO keleti határa mentén is jelentős fegyverkezést folytat. A finn határtól mintegy 160 kilométerre fekvő Petrozavodszk közelében például hatalmas erdőterületeket vágnak ki, ahol finn katonai szakértők szerint egy vasúti csapatok számára épülő helyőrség készül. Felmerül a kérdés: vajon a katonai erőfitogtatás mögött gazdasági nehézségek húzódnak meg?
A Bécsi Nemzetközi Gazdasági Összehasonlító Intézet (WIIW) szerint Oroszország gazdasága komoly problémákkal küzd. Az első negyedévben a GDP 0,2 százalékkal csökkent, az egész évre pedig már csak 0,6 százalékos növekedést várnak, ami 0,3 százalékponttal alacsonyabb a korábbi előrejelzésnél – írja a Blick.
A WIIW szerint Oroszország lényegében stagnál, még annak ellenére is, hogy az iráni konfliktus miatt átmenetileg nőtt az energiaexportból származó bevétel.
A gazdasági lassulás egyik fő oka a jegybank magas kamatpolitikája. Bár júniusban Putyin nyomására csökkentették az alapkamatot, az még mindig 14,25 százalékon áll. Összehasonlításképpen: Svájcban hosszabb ideje nulla százalék körüli a kamatszint.
A szakértők szerint a drága hitelek gyakorlatilag megfojtják a gazdaságot, mivel a vállalatok számára túl költségessé vált a hitelfelvétel. Emiatt a beruházások az első negyedévben 14 százalékkal estek vissza.
További problémát jelentenek az internetkorlátozások, amelyeket biztonsági okokra hivatkozva vezettek be. Ezek különösen érzékenyen érintik az egyre inkább digitalizált orosz gazdaságot.
Még súlyosabb hatással vannak azonban az ukrán dróntámadások az orosz energiaiparra. Az ukrán erők célzottan támadják az olajfinomítókat, és becslések szerint az ország finomítói kapacitásának mintegy egyharmadát már sikerült megbénítaniuk.
Ennek következményeként Oroszország egyre komolyabb üzemanyaghiánnyal küzd. Az ország számos régiójában hosszú sorok alakultak ki a benzinkutaknál, miközben az üzemanyagárak meredeken emelkednek.
A lakosság körében is nő az elégedetlenség. Egy orosz blogger nemrég nyíltan Putyinhoz fordult:
„Putyin, mi a fene történik Oroszországunkkal?”
Júniusban már magas rangú kormányzati tisztviselők is figyelmeztették az orosz elnököt arra, hogy az ország fenntarthatatlan háborús pályára került. A Bloomberg értesülései szerint a háborús kiadások csökkentését sürgették.
A január és április közötti időszakban a katonai költségek már mintegy 63 milliárd svájci franknak megfelelő hiányt okoztak az államkasszában, ami közel 50 százalékkal több az egész évre tervezett hiánynál.
Mindezek a problémák Putyin belföldi megítélését is gyengítik. Népszerűsége az utóbbi időszakban csökkent, bár a szakértők szerint ettől még nem várható gyors fordulat a háború menetében.
A WIIW elemzője, Vaszilij Asztrov szerint Oroszország továbbra is képes lesz finanszírozni és folytatni az Ukrajna elleni háborút, még akkor is, ha a gazdasági nehézségek egyre nyilvánvalóbbá válnak.
