A Kreml meglepő fordulattal békejavaslatot tett az Európai Uniónak és a NATO-nak, amelyben garantálná, hogy nem támad meg egyetlen tagállamot sem. A nyugati fenyegetések sorozata után ez a gesztus sokak szerint nem valódi enyhülést jelez, hanem inkább tudatos politikai számítást.
Az Ukrajna elleni orosz invázió súlyosan megrendítette Európa biztonsági rendszerét, és a háború lezárására irányuló törekvések középpontjában az áll, hogyan lehet megakadályozni Oroszország újabb támadásait.
„Többször is kijelentettük, hogy nem állt és nem áll szándékunkban megtámadni egyetlen jelenlegi NATO- vagy EU-tagállamot sem” – mondta Szergej Lavrov orosz külügyminiszter egy minszki biztonsági fórumon. „Készek vagyunk ezt az álláspontot beépíteni a jövőbeli biztonsági garanciákba Eurázsia ezen részére vonatkozóan”.
Lavrov javaslata szerint Moszkva is részt venne az Ukrajnára vonatkozó biztonsági garanciák kialakításában – ez azonban eddig elfogadhatatlan volt Kijev és a nyugati országok számára. Most Moszkva az európai biztonsági keretekbe próbálja integrálni saját szerepét, hogy enyhébb feltételeket kényszerítsen ki Ukrajna számára.
Beszédében Lavrov ismét bírálta az EU-t és a NATO-t, kijelentve, hogy „az EU-országok jelenlegi elitjeivel nem lehetséges értelmes párbeszéd”, és hogy a nyugati vezetők elutasítják az általa „valódi kollektív biztonsági garanciáknak” nevezett megoldásokat, mivel azok nemcsak Oroszország ellen, hanem vele együtt is működnének – írta a Kronen Zeitung.
Mindeközben Európa és Oroszország is fokozza a fegyverkezést. A NATO és az EU katonai tervezői szerint hosszú távon csak így lehet elrettenteni Moszkvát. Oroszország olyan ütemben növeli katonai kapacitásait, amely szakértők szerint meghaladja az ukrajnai háborúban elszenvedett veszteségeket. Moszkva viszont továbbra is a NATO terjeszkedésétől érzi magát fenyegetve.
