Az orosz diplomácia első reakciója szerint Lengyelország nem szolgáltatott semmilyen bizonyítékot, hogy a területére zuhant és lelőtt drónok valóban orosz eredetűek lennének. Erről Andrij Ordas, Oroszország ideiglenes varsói ügyvivője nyilatkozott a sajtónak azután, hogy az eset miatt azonnal bekérették a lengyel külügyminisztériumba.
Varsó mindeközben kitart amellett, hogy a légterét ért támadás szándékos akció volt, nem véletlen behatolás. A lengyel vezetés szerint az éjjeli drónraj egyértelműen próbára akarta tenni a NATO-légvédelmet, és ezzel új szintre emelte a konfliktust.
Agresszió vagy incidens?
Ugyanakkor elemzők lehűtik a kedélyeket. Vitalij Kulik, a Civil Társadalom Kutatóközpont vezetője az UNIAN-nak elmondta: a NATO kollektív védelmi klauzulájának alkalmazása ebben az esetben nem várható, mivel nem beszélhetünk közvetlen fegyveres agresszióról, emberéletet követelő katonai támadásról. Szerinte hasonló légtérsértések a hidegháború idején is előfordultak a Szovjetunió és a NATO között, és sosem vezettek kollektív válaszhoz.
„Ez inkább incidensként fog fennmaradni, még ha Varsó célzott támadásnak is tekinti. A kulcskérdés az, hogy harci robbanófejeket szállítottak-e ezek a drónok, vagy csupán felderítési célt szolgáltak”
– mondta Kulik, hozzátéve: mindez inkább orosz „tesztelésnek” tűnik, mintsem nyílt háborús cselekménynek.
Így szól az említett NATO-okmány
A NATO alapító szerződésének ötödik cikkelye kimondja: ha egy tagállamot fegyveres támadás ér, azt az egész szövetség elleni támadásnak kell tekinteni. Ilyenkor a szövetségesek közösen léphetnek fel a megtámadott ország védelmében – akár katonai erővel is.
Az ügy így kettős megvilágításban áll: Lengyelország fenyegetést lát, Oroszország tagad, a NATO pedig láthatóan óvakodik attól, hogy az ötödik cikkely mentén eszkalálja a helyzetet.
