A 19 milliós ország két évtizede NATO-tag, és itt található az a légibázis, amely a blokk legnagyobb európai légibázisává bővül. Határos Ukrajnával; a Fekete-tengeren túlról az Oroszország által megszállt Krímre néz. Fegyvereket és lőszert küld Kijevbe. Valamint egy amerikai Aegis Ashore rakétavédelmi rendszer települt a dél-romániai Deveseluban, ahol a román és az amerikai erők is állomásoznak.
Georgescu azonban helyteleníti ezeket a nemzetközi kapcsolatokat, és nemzeti „szégyenként” ítélte el a deveselui rakétákat. Kampányolt az Ukrajnának nyújtott romániai segélyek megszüntetéséért, és „orosz bölcsességet” követelt a külpolitika alakításában. Georgescu ugyanakkor kitart amellett, hogy nem akar kilépni a szövetségből.
„Nem akarok kilépni a NATO-ból, nem akarok kilépni az Európai Unióból” – mondta Georgescu a múlt héten. „Amit viszont akarok, az az, hogy állást foglaljak, ne térdeljek oda, ne fogadjak el mindent. Ahogy mondtam, mindent a saját nemzeti érdekünkben kell tennünk”.
Még ha Georgescu hajlana is a NATO-ból való kilépésre, ezt a célt nehéz lenne elérnie. A szélsőjobboldalnak ugyanis nincs többsége az ország parlamentjében. Emellett felbosszanthatná a románokat is, akiknek 88 százaléka támogatja a szövetségi tagságot egy nemrégiben végzett közvélemény-kutatás szerint.
A francia típusú román politikai rendszerben azonban az elnök az államfő, a fegyveres erők főparancsnoka és a külpolitikáért felelős. Egy NATO-szkeptikus a Cotroceni-palotában tehát nagy problémákat okozhat a szövetség számára – írja a Politico.
Egy drámai politikai váltás Bukarestben tehát alááshatja Románia szerepét a katonai szövetség egyik legfontosabb regionális biztonsági szereplőjeként. Az ország a szövetség egyik legnagyobb költekezője. F-16-os harci repülőgépekkel repül, M1 Abrams harckocsikat vásárol Amerikától, és a NATO egyik legnagyobb légi bázisának megnyitását tervezi. Emellett csapatokat telepített Irakba és Afganisztánba is.
„Románia szerepe sokat fejlődött az elmúlt 20 évben, mióta csatlakozott a NATO-hoz. Az ország lépéseket tett afelé, hogy biztonságot nyújtó ország legyen, ne csak biztonsági fogyasztó” – mondta Anca Agachi, a RAND agytröszt politikai elemzője.
Amióta Oroszország majdnem három évvel ezelőtt teljes körűen megszállta Ukrajnát, Románia fegyvereket küldött, köztük egy Patriot légvédelmi rendszert, és segített nemzetközi segélyeket eljuttatni Kijevbe. A Fekete-tengerrel is határos – ahol az oroszok civil hajókat támadnak és aknákat helyeznek el.
„Az Ukrajnához való közelség miatt Románia létfontosságú logisztikai partnerré vált” – mondta Antonia Colibasanu, a Geopolitical Futures romániai geopolitikai elemzője, hozzátéve, hogy Románia az ukrán F-16-os pilóták kiképzőközpontja is.
Bukarest jelenleg GDP-jének 2,25 százalékát költi védelemre, ami meghaladja a szövetség 2 százalékos célját, és célja, hogy jövőre 2,5 százalékra, 2026-ra pedig 3 százalékra növelje a katonai kiadásokat. A cél az arzenál modernizálása és az elöregedő szovjet korabeli felszerelések lecserélése.
