A turisztikai forró pontot január óta szeizmikus aktivitás rázza. Az Athéni Egyetem szeizmológiai laboratóriuma több mint 12 800 rengést észlelt. A rengések gyakorisága és intenzitása miatt Szantorini számos részén földcsuszamlások történtek. A szakértők nem zárták ki, hogy nagyobb földrengés közeleg. A szeizmológusok korábban optimisták voltak azzal kapcsolatban, hogy a rengések intenzitása csökkenni kezd. De most már attól tartanak, hogy súlyosbodnak.
Szantorini szigetén legalább március 3-ig rendkívüli állapot marad érvényben.
A vasárnapi rengést három kisebb, 4,0-nál erősebb rengés előzte meg, a hétfő reggeli három rengés pedig szintén 4,0-nál erősebb volt. A vizsgálatok nem találtak károkat az épületekben sem Szantorinin, sem Amorgoszon. A január 26-a óta több ezerre tehető földrengések következtében nem jelentettek személyi sérülteket, de több mint 11 ezren elhagyták a szigeteket.
Kostas Papazachos, a szaloniki Arisztotelész Egyetem szeizmológus professzora az ERT görög műsorszolgáltatónak elmondta, hogy a hatóságoknak számolniuk kell azzal, hogy a helyzet február nagy részében vagy egész februárban fennmarad – írja a BBC.
„Reméljük, hogy lassan a fokozatos de-eszkaláció felé haladunk. Egy kicsit türelmesnek kell lennünk és meglátjuk. Reméljük, hogy néhány hét múlva a jelenség elkezd csillapodni” – mondta, hozzátéve, hogy egy nagyobb földrengés lehetőségét sem sikerült teljesen kizárni.
Görögország Európa egyik leginkább földrengésveszélyes országa, de a tudósok értetlenül állnak a rengések mostani „csoportosulásai” előtt.
Szantorini az úgynevezett Görög Vulkáni Ívben található, amely egy vulkánok által létrehozott szigetlánc, de az utolsó nagyobb kitörés az 1950-es években volt. A görög hatóságok szerint a közelmúltbeli rengések a tektonikus lemezmozgásokhoz, nem pedig vulkáni tevékenységhez kapcsolódtak. A tudósok nem tudják megjósolni a földrengések pontos időzítését, méretét vagy helyét – írja a Promotions.
Szantorini mai arculatát egy hatalmas, minószi korszakbeli (Kr. e. 1600) vulkánkitörés formálta, amely után a sziget jelentős része víz alá került. Bár az azóta eltelt évszázadokban kisebb vulkanikus események is előfordultak, a jelenlegi földrengéssorozat arra utalhat, hogy a térségben újabb magmás mozgások zajlanak. A kutatók szerint ez akár egy új vulkáni tevékenység előjele is lehet, ami végzetes lehet a sziget sorsára.