Az Egyesült Királyság védelmi minisztere szerdán arról számolt be, hogy orosz kémhajó sértette meg ismételten országa határait – tudósított a politico.eu. A politikus elmondta, hogy a Yantar névre keresztelt hajót legénysége az elrettentő intézkedések hatására semleges vizekre kormányozta és jelenleg az Északi-tenger vizein hajóznak. A miniszter a forrás megjelölése nélkül kijelentette, hogy az orosz hajó egyértelműen kémkedés céljából tartózkodott a brit vizeken, legénysége feltérképezte a szigetország kritikus víz alatti infrastruktúráját.
A Yantar hétfőn tört be a brit felségvizekre, majd nagyjából 45 mérföldnyire megközelítette az Egyesült Királyság partjait. A helyzet súlyosságát jelzi, hogy brit haditengerészet azonnal riadót rendelt el. A kémhajó közelébe két hajót küldtek. Az egyik a HMS Somerset fregatt, a másik a HMS Tyne járőrhajó volt. Annak érdekében, hogy elrettentsék a Yantart a part megközelítésétől, a brit hajók kapitányai engedélyt kaptak, hogy a betolakodó közvetlen közelébe hajózzanak.
Ugyan a kémhajó egyébként betartotta a tengeri közlekedés szabályait, a védelmi miniszter emlékeztetett arra, hogy immár második alkalommal ólálkodott a brit partok közelében. Először novemberben figyelték meg a gyanúsan mozgó határsértőt. Erre tekintettel most a közvetlen közelébe navigálták a két hadihajót, ezzel tették nyilvánvalóvá, hogy felfigyeltek a tevékenységére és nemkívánatos a brit vizeken. A politikus közleményében Vlagyimir Putyinnak is üzent. „Látjuk, mit csinál és nem riadunk vissza a határozott fellépéstől országunk védelme érdekében” – fogalmazott. A védelmi miniszterrel egybehangzóan a brit védelmi erők parancsnoka megerősítette, hogy a Királyi Légierő fokozta járőrtevékenységét a Balti-tenger kritikus infrastruktúrájának védelme érdekében. Mint ismeretes, az orosz kikötőkből érkező, vagy oda tartó hajók több esetben is elkövettek szabotázsgyanús cselekményeket a kulcsfontosságú víz alatti elektromos- és hírközlési kábelek ellen. A brit kormány az eset kapcsán felülvizsgálja védelmi költségvetését és tavasszal a védelmi kiadások mértékét a nemzeti össztermék 2,5 százalékára növeli.