Darázsinvázióra figyelmeztet a szakember, hetek óta támadnak a halálos csípés esélyét hordozó veszélyes rovarok. Megbolondult a természet, a hőség megzavarta az élővilágot. Mint azt az AcNews megírta, idén a vadászok megrökönyödésére egy hónappal korábban kezdődött a szarvasbőgés. Viszont a hőség a szakemberek szerint a darazsak szaporodására is kihatott. Gyóni Péter 19 éve foglalkozik darázsirtással. A legendás szakember korábban méhészkedett, majd elvégzett egy szakmunkásképző iskolát, ami többek között hivatalosan is feljogosítja a darázsirtásra. Mint mondta, 10 éve nem találkozott olyan mértékű darázsinvázióval, amit három hete tapasztal.
Szakembert hívjunk, ne Mekk Eleket
Szerinte ennek az az oka, hogy idén nyáron ennyivel előbb robbant be a hőség, mint szokott. Emiatt az akác virágzása, de az aratás és a betakarítás időpontja is pont három héttel korábban kezdődött.
„Van egy mondás Székelyföldön, miszerint a medve nem játék. Nos, a darázs sem az – figyelmeztet Gyóni Péter. – Ezért aztán nem szabad Mekk Elek módjára szúnyogriasztóval vagy slaggal hadakozni velük. Mégis sokan ezt teszik. Minden esetben egészségügyi kártevőirtó szakembert kell hívni. A legnagyobb fészket – amihez riasztottak – 5 ezer német darázs lakta. A nagy lódarázs kolóniák legfeljebb félezer egyedből állnak. Csípésük nagyobbat, mégis a német darázs a legveszélyesebb. Sokkal többen vannak, és ha megtámadják az embert, kitartóan követik. Volt egy hölgy, aki egy vödör vizet öntött a földben megbújó német darázs fészekre. Szegényt a lakás ajtajáig kergették és alaposan összecsipkedték.”
Poklot szabadított magára
Gyóni Pétert számtalan durva esethez riasztották már. A minap Gyöngyösön volt egy eset, hogy egy régi ház szobájának mennyezetét átrágták a darazsak és ezerszámra tódultak be a szobába. A másik eset Hatvanban történt. A ház tulajdonosa söprűvel addig piszkálta a kiterjedt, sárga foltot a mennyezeten, amíg a fészek a nyakába szakadt. Jászberényben egy néni a fürdőszoba plafonján a kis lyuk körül mászkáló darazsat porszívóval akarta eltünteti. Nem sejtette, hogy perceken belül a poklot szabadítja magára.
„Amikor érkeztem, az egész házban hangos zúgással haragos darazsak röpködtek – emlékezett a történtekre Gyóni Péter. – Életveszélyes piszkálni a darázsfészket, és semmilyen körülmények között ne zárják el az útjukat. Ha pedig a háztulajdonos úgy dönt, hogy befújja a darázs járatát, azzal csak újabb bajt generál. Ugyanis a rovarok berágják magukat a ház irányába, egész a padlásig. Ami megnehezíti a mi munkánkat. Laikusoknak a cseréptető alatt sem szabad megzavarni a darazsakat. Mert szigorúan védik a fészküket, és minden kopogás, zaj támadásra ösztönzi őket. El lehet képzelni, hogy a gyanútlan házigazdával mi történik 4-5 méter magasan, ha rázúdul a fészkét védő darázsraj.”
