A színésznő rengeteget dolgozott a koronavírus megjelenése előtt. Korábban nem tagadta, kicsit jól is jött számára a kényszerpihenő. Így kilenc hónap után azonban már ezt teljesen másképp gondolja. Nagyon sok minden hiányzik az életéből, nem csak a színpad, az új élmények, hanem az emberek is, akiktől mindig rengeteg szeretetet kapott. Vágyik az újbóli ölelésekre, puszikra, jó szavakra, amit még ki tudja, meddig kell nélkülöznie.
„Egyre rosszabbul viselem a pandémiás időszakot, mert most már nem csak az anyagiak hiányoznak, hanem hogy visszakapjam a régi életemet. Szeretnék újra utazni, vagy a barátaimmal félelem nélkül találkozni. Napról napra jobban zavar a maszk, jó lenne, ha végre ez is lekerülhetne rólunk, mert nem tudok szemüveget használni mellette mivel az bepárásodik. Hiába tart be minden szabályt az ember, rettegéssé vált az életem. Nem lehet száz százalékosan megóvni magunkat, csak próbálkozhatunk. Keveset mozdulok ki otthonról, de az ember már tüsszenteni sem mer egy üzletben, mert rossz szemmel néznek rá az emberek. Szörnyű büntetése a vírus a világnak, nem tudom, hogy ezt megérdemeltük-e. Az első hullámot sem éltem meg jól, és még mindig nem értem, hogy lehetnek olyan emberek, akik nem hiszik el, hogy tényleg létezik a COVID-19, és muszáj odafigyelnünk egymásra” – kezdte lapunknak Fodor Zsóka, majd hozzátette, mélységesen elszomorítja, hogy az utóbbi napokban hozzá közel álló embereket kellett elveszítenie.
„Drága Benkő Laci, akivel kilenc éves kora óta egy házban lakom, barátok vagyunk, és nagyon szeretem őt és a feleségét is, elment. Három hete találkoztam vele utoljára, nem gondoltam volna, hogy az lesz az utolsó. De nem ő az egyetlen, mert a szomszédom, aki egy nagyon jó fogorvos, ő is meghalt. Sőt az utóbbi napokban számos tragédia történt, amelyekből többen a koronavírus miatt távoztak” – mesélte a színésznő, aki alig várja, hogy újra induljon az élet, előre dolgozik, azonban a vírus miatt a felkészülés sem egyszerű.
„Oszvald Marikával készülünk egy közös darabra, de őt is annyira félti a lánya, hogy a kérésére nem személyesen, hanem az internet segítségével tartjuk az olvasópróbákat. Nekem ez is nehézséget okoz, mert nem titkolom, hogy technikai cunami vagyok” – ismerte be Zsóka és elárulta; nem csak a színpad, hanem az emberi érintkezések is rendkívül hiányoznak számára.
„Én nagyon szeretgetős típus vagyok. Az utcán odajönnek hozzám az emberek, egy kézfogásra, egy ölelésre vagy egy puszira. A koronavírus miatt ez is megváltozott, hiszen most fel sem ismernek, úgy be vagyok öltözve, illetve a maszk is eltakar. Sosem zavart az emberek közeledése, de megesett, hogy kikerültem volna egy-egy találkozást. Most már boldog lennék, ha újra ’zaklatnának’ a szeretetükkel, újra átölelnének, és azt mondanák, engedjem meg, hogy megpusziljanak, mert úgy szeretnek. Hiányoznak az új élmények az életemből. És mivel egyedül élek, hatványozottan rám szakad ez az érzés. Mindenem megvan, de magam kell megoldanom a bevásárlást is” – tette hozzá a színésznő, akit tizenegy éven át láthattunk minden hétköznap a Barátok közt című sorozatban. Most lapunknak elárulta, mit gondol a megszűnéséről.
„Tizennyolcan kezdtük, már csak hárman vannak. Nem mindenkit ismerek a mai szereplők közül, de azt tudom, hogy a régiek közül sokan több lábon állnak. Senkinek nem ígérte meg Kalamár Tamás ezelőtt huszonkét évvel, hogy a sírba viszi a sorozatot. Rengeteg szereplőcserét élt meg a Barátok közt. Volt, aki magától – többek között én is – távozott, de olyan is volt, aki kiírtak. De remek új magyar sorozatok készülnek, nagy rajongója vagyok mindegyiknek.”