A nyugdíj összege az elismert szolgálati idő mellett a számított nettó havi életpálya átlagkeresettől függ – írta a Haszon.hu portál. Ha e jövedelmi elemek között akad olyan, amely alacsony összegű, akkor sokan tartanak attól, hogy ez lehúzhatja az átlagkereset szintjét, és ezzel csökkentheti a megállapítandó nyugdíjat. Valóban így van? Farkas András nyugdíjszakértő friss hírlevelében erre ad választ.
Sokan nem tudnak róla: bizonyos segélyek nem csökkenthetik a nyugdíjat
A nyugdíj megállapításakor a hatóság bizonyos ellátásokat nem automatikusan számít bele a keresetbe. A szabály lényege, hogy ha ezek az alacsonyabb összegű juttatások rontanák az életpálya során számolt átlagkeresetet, akkor egyszerűen kihagyják őket a számításból – így az érintett magasabb nyugdíjat kaphat.
A Nyugdíjguru, Farkas András hírlevelében arra hívja fel a figyelmet, hogy az ilyen esetekben a nyugdíjmegállapító hatóság úgynevezett kettős számítást végez. Kiszámítják a nyugdíjat úgy is, hogy az adott ellátásokat és az esetleges mellette szerzett kereseteket figyelembe veszik, majd úgy is, hogy ezeket teljesen kihagyják. A két eredmény közül pedig mindig a kedvezőbbet állapítják meg nyugdíjként.
Ez a szabály többféle támogatásra is vonatkozik. Ide tartoznak például az álláskeresési ellátások, mint az álláskeresési járadék, a korábbi munkanélküli-járadék, a vállalkozói járadék, a nyugdíj előtti munkanélküli-segély, az álláskeresést ösztönző juttatás vagy a keresetpótló juttatás. Mivel ezek jellemzően alacsony összegű és ideiglenes támogatások, a törvény nem engedi, hogy tartósan lerontsák a nyugdíj alapjául szolgáló átlagkeresetet.
Ezeknél az ellátásoknál is a kedvezőbb nyugdíjszámítást alkalmazzák
Ugyanez a kedvező szabály érvényes a gyermekneveléssel kapcsolatos ellátások egy részére is. Ide tartozik a gyes, a gyed, a gyet (vagyis a főállású anyák támogatása) és a gyermekgondozást segítő ellátás. Ezek összege általában jóval alacsonyabb a munkabérnél – például a gyes jelenleg havi bruttó 28 500 forint –, ezért a rendszer védi a szülők nyugdíját attól, hogy ezek az évek jelentősen lehúzzák az átlagkeresetet.
Hasonló elv vonatkozik a gondozási ellátásokra is. A gyermekek otthongondozási díja (GYOD) és az ápolási díj szintén csak akkor számít bele a nyugdíj alapjába, ha az az érintett számára kedvezőbb eredményt ad.
2021 óta a munka-rehabilitációs díj és a fejlesztési foglalkoztatási díj is ebbe a körbe tartozik. Ezeket szintén csak akkor veszik figyelembe, ha az érintett nyugdíja így magasabb lenne.
Külön szabály vonatkozik a prémiumévek programban részt vevőkre is. Ez a 2005 és 2009 között működő rendszer a közszférából távozó dolgozóknak biztosított juttatást, amely a korábbi fizetésük nagyjából 60 százaléka volt. Ennek az összegét is csak akkor számítják bele a nyugdíj alapjába, ha az kedvezőbb az érintettnek.
A törvény az egészségkárosodott személyek egyes ellátásainál is alkalmazza ezt a kedvező számítási módszert. Ilyenek például a rendvédelmi vagy honvédelmi egészségkárosodási járadékok és keresetkiegészítések, a NAV állományának hasonló juttatásai, valamint a rehabilitációs ellátás. Ezeket az összegeket szintén csak akkor veszik figyelembe a nyugdíj számításánál, ha az az érintett számára előnyösebb.
Mindig a kedvezőbb eredményt veszik figyelembe
Fontos részlet, hogy ha valaki ezeknek az ellátásoknak a folyósítása mellett dolgozott is, az ebből származó keresetet is csak akkor számítják bele az átlagkeresetbe, ha ez növeli a majdani nyugdíj összegét.
A szabályozás célja tehát az, hogy az élethelyzetből fakadóan alacsonyabb jövedelmet biztosító időszakok – például munkanélküliség, gyermeknevelés vagy ápolás – ne rontsák le automatikusan az érintettek nyugdíját. A hatóság minden esetben a kedvezőbb számítást alkalmazza.
