Az egészségügyi hatóságok kongatják a vészharangot. A szokásos évi 50 eset helyett idén már több mint 1100 erősen fertőző légúti betegséget regisztráltak. Szerencsére Magyarországon a helyzet sokkal kedvezőbb. Az okokról beszélt Bense Tamás házorvos a AcNews-nak.
„Ahol beindulnak a járványok, ott egyértelműen az oltási fegyelem lazulását lehet okolni. Magyarországon szerencsére erről szó nincs, emiatt érvényesül a nyájimmunitás. Horvátországban más a helyzet, ott az átoltottság csak 80 százalék körüli. Ez azt jelenti, hogy nagyon sokan nem kapták meg a szamárköhögés elleni oltást, így aztán a járvány terjeszkedik” – jellemezte a helyzetet a háziorvos.
Mint mondta, sokan vannak az oltáskerülők is, főleg azok között, akik vándorló életmódot folytatnak, vagy külföldről telepednek be. Az oltás ellenesek hatása is jelentős. Ezek az emberek aztán addig lármáznak, amíg nem történik haláleset. Akkor viszont azonnal eltűnnek.
„Itthon évente néhány tíz megbetegedés van. Nagyon ritkán megkaphatja a szamárköhögést oltott is, de a betegség nagyon enyhe lefolyású lesz. Amennyiben Magyarországon valahol halmozottan jelentkezne a betegség, ott a közegészségügyiek azonnal intézkednek. Akkor a veszélyeztetetteknek, kismamáknak, időseknek, krónikus betegeknek ajánlják az ismétlő oltást. A betegség egyébként antibiotikummal gyógyítható, de a tartós köhögési rohamok nagyon igénybe veszik a szervezetet, emellett le is gyengítik, amitől fogékonyabbá válnak más fertőzésekre akár a lábadozás alatt is” – mondta Bense Tamás.
Ilyen a szamárköhögés: kezdetben egy normál megfázáshoz hasonlít. Egy-két hét múlva azonban görcsös köhögés jelentkezik. Jellemző a fütyülő hang belégzéskor, légszomj és hányás is előfordulhat. Ez a második fázis sokáig tarthat: egyes esetekben a tünetek csak tíz hét után enyhülnek. Minden 14 napnál tovább tartó köhögést szamárköhögésnek kell tekinteni.
