Basár el-Aszad szíriai uralkodó megdöntése volt Abu Mohammed al-Dzsolani fő célja. Vasárnap iszlamista harcosai bevonultak a fővárosba, Damaszkuszba, és „szabadnak” nyilvánították azt – 13 évvel azután, hogy Aszad erőszakkal verte szét a kormány elleni tüntetéseket az országban. Aszad Moszkvában kapott menedéket.
A 42 éves Dzsolani a Hajat Tahrir al-Sham (HTS), az al-Kaida terrorhálózat egykori szíriai ágának vezetője. Az uralkodó Aszad menekülése után Dzsolani lehet az új erős ember Szíriában.
A lázadóvezér valódi neve Ahmed Husszein al-Sharaa. Abu Mohammed al-Dzsolani a harci neve, ez családja Golán-fennsíkhoz kötődő gyökereire utal. Damaszkusz egyik jómódú negyedében, Massehben nőtt fel.
2003-ban csatlakozott az al-Kaidához Irakban, hogy az amerikai csapatok ellen harcoljon. Három évvel később az amerikai erők letartóztatták és öt évig fogva tartották. Ő hozta létre az al-Kaida terrorista csoport Nuszra Front nevű szárnyának szíriai ágát.
Dzsolani kezdetben az IS vezetőjével, Abu Bakr al-Bagdadival egyeztetett. Aztán mégis inkább 2013-ban hűséget esküdött az al-Kaida akkori vezetőjének, Ajmán az-Zavahirinek ahelyett, hogy a Nuszra Fronttal csatlakozott volna az „Iszlám Államhoz” Szíriában.
Dzsolani évekig titokban tevékenykedett. Ma már a reflektorfényben van, és a nemzetközi médiának nyilatkozik. Fokozatosan levetette a dzsihadista turbánt, amelyet a szíriai háború kezdetén, 2011-ben viselt, és katonai egyenruhát vett fel.
Az al-Kaidával való szakítása óta Dzsolani igyekszik mérsékeltebb képet kialakítani magáról. A szakértőket és a nyugati kormányokat ez nem győzte meg. Továbbra is terrorista csoportként minősítik a HTS-t.
Dzsolani egyébként már évek óta nyilvánosan arra szólít fel, hogy minden vallási és etnikai kisebbségnek együtt kell élnie Szíriában. Tíz évvel ezelőtt azonban harcosai még emberrablásokkal és támadásokkal terrorizálták az egész országot – 2015-ben például egy drúz falu 20 lakosának lemészárlását hajtották végre. De ma már nem akarja, hogy erre emlékeztessék.
Thomas Pierret francia akadémikus „pragmatikus radikálisnak” nevezi Dzsolanit. 2015 májusában Dzsolani kijelentette, hogy az IS-szel ellentétben neki nem áll szándékában támadásokat végrehajtani a Nyugat ellen. Azt is kijelentette, hogy ha Aszadot legyőzik, nem fognak bosszúhadjáratokat indítani az alavita kisebbség ellen, ahonnan Aszad családja származik. Amikor Dzsolani megszakította a kapcsolatot az al-Kaidával, azzal magyarázta, hogy azért tette ezt, hogy a Nyugatnak ne adjon okot arra, hogy megtámadja a szervezetét. Pierret szerint azóta megpróbált a „feltörekvő államférfiúvá” válás útjára lépni.
Északnyugat-Szíriában Dzsoláni 2017 januárjában arra kényszerítette a rivális iszlamista csoportokat, hogy egyesüljenek a HTS-szel, és az északnyugat-szíriai Idlíb tartomány nagy része felett ellenőrzést követelt magának. A HTS civil kormányt hozott létre az ellenőrzése alatt álló területeken, és egyfajta államot Idlíbben, miközben szétzúzta riválisait.
Ez idő alatt a HTS-t a lakosok és emberi jogi csoportok azzal vádolták, hogy brutálisan lépett fel a másként gondolkodók ellen – az ENSZ ezt háborús bűncselekménynek minősítette. Az USA korábban tízmillió dolláros vérdíjat tűzött ki a fejére.
Jelenleg Dzsolani a főnök Szíriában. Aszad sok világi ellenfele is felszabadulásként ünnepli jelenleg a felkelők előrenyomulását. Vajon egy dzsihadista most morális államférfi lesz?
A szkepticizmus megmarad. Egyelőre nem tudni, hogy sikerül-e érvényesülnie Szíriában, és mit tervez ezután – például az SDF kurdok által uralt felkelőkkel az ország északkeleti részén.
(Forrás: Bild, Heute, Reuters)
