A köztisztviselők a keresetek megduplázását, a diplomás bérminimum bevezetését, valamint a köztisztviselői életpálya visszaállítását követelik.
Szerda reggeltől a főváros több kerületében, a Főpolgármesteri Hivatalban, valamint több mint egy tucat vidéki helyszínen is sztrájkba kezd több ezer önkormányzati köztisztviselő – mondta a HVG-nek Boros Péterné, a Magyar Köztisztviselők, Közalkalmazottak és Közszolgálati Dolgozók Szakszervezetének elnöke (fotónkon). Az érintett helyeken nem veszik fel a munkát például az anyakönyvvezetők, a pénzügyesek, az adóigazgatási ügyintézők, valamint a hagyatéki ügyintézők sem.
A dolgozók azt akarják elérni, hogy érdemben emeljék meg a gyakran alig nettó 230-280 ezer forintos fizetésüket. Csaknem húsz éve, 2008 óta változatlan ugyanis az az illetményalap, amelyet felszorozva – a végzettséggel és a tapasztalati évekkel kombinálva – számítják ki a köztisztviselők bérét. A szakszervezetek szerint ezt a jelenlegi 36 800 forintos illetményalapot legalább 80 ezer forintra kellene emelni.
A legtöbb helyen egész nap tart a munkabeszüntetés, de például a Főpolgármesteri Hivatalban csak két órán át tart az akció.
A szakszervezeti vezető szerint egy eredményt már biztosan elértek: a kormány ugyanis nemrég bejelentette, hogy a következő hónapokban két lépésben, kétszer 15 százalékkal emelik majd meg azoknak az önkormányzati köztisztviselőknek a fizetését, akik tízezer főnél kisebb településen dolgoznak. Ezeken a helyeken végzi a munkáját a mintegy 29 ezer önkormányzati köztisztviselő 40 százaléka, az ő béremelésüket tehát az állam finanszírozza. A nagyobb településeken viszont (vagyis az önkormányzati köztisztviselők 60 százalékának esetében) többnyire nem lesz pénz semmilyen fizetésemelésre.
Esetükben még nem bírálta el jogerősen a bíróság azt a beadványt, amely a sztrájk legális megtartásához szükséges – ha ez megtörténik, akkor még többen tagadhatják meg a munkát.
