A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) legfrissebb adatai szerint drámaian nőtt a jövedelmi különbség a magyar társadalomban: ma már ötszörös a különbség a legszegényebb és a leggazdagabb réteg bevételei között.
A kutatás alapján mintegy kétmillió magyar kénytelen havi nettó 101 ezer forintból megélni, ami jellemzően alig fedezi az alapvető szükségleteket – az élelmiszert, a rezsit és a lakhatási költségeket. Ezzel szemben a legtehetősebb kétmillió ember átlagosan havi 458 ezer forinttal gazdálkodhat.
A felmérés szerint az egyenlőtlenség évről évre növekszik: a legszegényebbek jövedelme jóval lassabban emelkedik, mint a felsőbb jövedelmi csoportoké. Ez a folyamat nemcsak az anyagi, hanem a társadalmi mobilitást is egyre nehezebbé teszi.Molnár László, a GKI Gazdaságkutató Zrt. igazgatósági tagja az RTL Híradónak nyilatkozva kiemelte:
„A nyugdíjak reálértéke noha papíron megmaradt, de a valós vásárlói értéke csökkent. A családi pótlék évek óta változatlan, az egyéb adókedvezmények pedig inkább a tehetősebb rétegeknek kedveznek.”
A szakértők szerint a tartós jövedelmi különbségek mélyítik a társadalmi feszültségeket, és hosszú távon visszafoghatják a gazdasági növekedést is. A leginkább rászoruló családok esetében sokszor már nem az életminőség, hanem a mindennapi megélhetés kérdése kerül a középpontba. A KSH adatai tehát egyre világosabban mutatják: Magyarországon a jövedelmi olló tovább nyílik, és a legszegényebbek leszakadása egyre nehezebben fékezhető meg.
A KSH úgy fogalmazott, a leggazdagabbak jövedelme gyorsabban emelkedett, mint a legszegényebbeké, emiatt fokozódott az egyenlőtlenség. Míg 2009-ben csak 3,4-szeres különbséget mértek a legkevesebb és a legtöbb pénzből élő mintegy kétmillió magyar közt, addig 2024-re ez a mutató 4,8-ra emelkedett. A KSH szerint a legkevesebből élők jövedelmének nagy része élelmiszerre és rezsire ment el, szórakozásra a pénzük alig több mint 3 százalékát költötték tavaly – írta az Index.











