„Európa jövőjéről nem Moszkvában vagy Washingtonban szabad dönteni. Oroszország fenyegetést jelent Franciaországra és Európára. És fel kell készülnünk arra, hogy az USA nem lesz a mi oldalunkon” – figyelmeztetett az államfő. Európának ezért katonailag is erőssé kell válnia: „Sorsunk a saját kezünkben van.”
Ennek érdekében találkozóra hívta az EU-államok, erre hajlandó vezérkari főnökeit, hogy megvitassák a békefenntartó csapatok ukrajnai állomásoztatását. Másrészt Macron is megújította korábbi ajánlatát a kiterjesztett nukleáris elrettentésre. Ha az Egyesült Államok partnerként kivonul, vagy túlságosan megbízhatatlanná válik, Franciaország kiterjesztheti atompajzsát szövetségeseire is.
Macron azt is fontolgatja, hogy a szövetséges országokat a francia nukleáris fegyverek védelme alá helyezi. Franciaország nukleáris elrettentő ereje 1964 óta mindig is kifejezetten szerepet játszott az európai béke és biztonság fenntartásában – magyarázta.
A francia nukleáris fegyverekkel kapcsolatos döntéshozatali szuverenitás azonban továbbra is Franciaország kezében maradna. „Bármi is történik, a döntés a köztársasági elnök, a fegyveres erők főparancsnokának kezében volt és mindig is az lesz” – mondta Macron.
Lavrov fenyegetésnek vette Macron (vagy ahogy ma az orosz sajtóban gúnyosan megjelent: Micron) szavait. Az Orosz Föderáció az észak-atlanti szövetség csapatainak jelenléteként tekintené az európai katonai kontingenst Ukrajnában. Ezt Szergej Lavrov orosz külügyminiszter nyilatkozata – írja a RIA Novosztyi .
„Ugyanúgy mérlegeljük ezeknek az (európai) csapatoknak az ukrán területen való jelenlétét, mint a NATO lehetséges ukrajnai jelenlétét” – osztotta meg a részleteket az orosz külügyminisztérium vezetője.
Lavrov felhívta a figyelmet arra, hogy bármilyen zászlókkal és páncélokkal is fedik ezt a hadműveletet, továbbra is a nyugati katonai-politikai blokk országainak csapatairól lesz szó.
Az orosz sajtó egyébként inti Macront, gondolja végig és emlékezzen rá, milyen hadisors várt I. Napóleonra az orosz hadjárat során, és milyen sors az őt követő II. és III. Napóleonra.