Ezt Julija Szviridenko első miniszterelnök-helyettes, gazdasági miniszter nyilatkozta a Financial Timesnak. Mint beszámolt róla, Ukrajna kénytelen lehet elhalasztani 500 ezer köztisztviselő és 1,4 millió tanár fizetésének kifizetését, valamint a 10 millió nyugdíjasnak történő fizetést.
Szerinte a külső támogatás hiánya miatt az ukrán gazdaság „túlélési üzemmódba” fog visszaszorulni, miután 2023-ban elkezdett talpra állni. Ukrajnának különösen jövőre 37 milliárd dollár külső támogatásra lesz szüksége.
Szviridenko reméli, hogy az EU februárban jóváhagyja az Ukrajnának nyújtandó támogatást, és március végéig folyósítja a pénzeket – idézi az interjút az Ukrán Pravda.
Felszólította továbbá az új lengyel kormányt, hogy hagyjon fel az ukrán határátkelők blokkolásával. A lengyel tiltakozások miatt az ukrán exportőrök 160 millió dollárt, az importőrök pedig 700 millió dollárt veszítettek.
Az Financial Times azt írja, hogy Ukrajna megpróbálja megváltoztatni kiadási prioritásait. A Miniszteri Kabinet „50 százalékra emelte a bankokra kivetett váratlan adót, és a helyi önkormányzatoktól a központi kormányzathoz csoportosította át a 1,5 százalékos jövedelemkiegészítő adóból származó bevételeket”.
A miniszterelnök-helyettes elmondta, hogy 2023 első 11 hónapjában Kijev 4,4 milliárd dollárral több adót szedett be, mint az előző év azonos időszakában. De ez nem elég.
Mint ismeretes: Joe Biden amerikai elnök 60 milliárd dolláros kérése jelenleg elakadt a kongresszusban, az EU 50 milliárd eurós támogatási csomagja pedig Magyarország vétója miatt akadozik. Ugyanakkor az EU egy akár 20 milliárd eurós vészhelyzeti tervet készít elő Ukrajna számára, amelyhez nincs szükség Magyarország beleegyezésére.