Bár az osztrák alkotmány egyértelműen szabályozza, az etnikai csoportok nyelvi jogainak tényleges érvényesítése nem mindig olyan egyszerű. Burgenland három etnikai csoporttal – a horvátokkal, magyarokkal és romákkal – különleges helyzetű Ausztriában.
A magyaroknak, Somogyi Attila tanácselnök egyértelmű követeléseket fogalmaz meg az osztrák kormány felé. A horvát és a szlovén népcsoporttal ellentétben, amelyek jogait az államszerződésben rögzítették, a „burgenlandi magyarok” és a „bécsi magyarok” jogait csak 1976-ban, illetve 1992-ben fogadták be az Ausztriában élő hat őshonos népcsoport részeként – írja a krone.at.
„Itt az ideje, hogy ezt a történelmi igazságtalanságot megszüntessük. Ez az el nem ismerés ma is károsan hat” – hangsúlyozza Somogyi, hozzátéve, hogy a népcsoportok sokszínűségének és békés egymás mellett élésének állandó dicsérete fontos, de nyilvánvalóan nem elégséges. Úgy látja, hogy cselekvésre van szükség, különösen a magyar, mint hivatalos nyelv ügyében. „Már a nyelvváltás végső szakaszában vagyunk. Több kétnyelvű munkatárs felvétele az önkormányzatokba és a hatóságokba már régóta esedékes” – mondja Somogyi.
A hat nemzetiség között a támogatások elosztása is elégedetlenséget vált ki a magyarok körében. A tanácsadó testület elnöke itt a legutóbb 2001-ben gyűjtött adatokra hivatkozik, amelyek szerint a magyarok 26 ezer fővel az első helyen álltak az ausztriai etnikumok között. A finanszírozás tekintetében azonban csak a harmadik helyen álltak. „Ez olyan helyzet, amelyet mielőbb orvosolni kell” – mondja Somogyi.
